Nyelvtudományi Közlemények 78. kötet (1976)

Tanulmányok - Szalamin Edit: A magyar mondatformák kérdéséhez [cirill] 453

A MAGYAR MONDATFORMÁK KÉRDÉSÉHEZ 459 és az értelmezői mondat a magyarban c. könyvéből a következő részletet (18, 16—17): „Beszédfunkció szempontjából. . . az állítmány a fontos rósz, mert elsősorban ennek a kedvéért mondom a mondatot. Különös képessége most már a mondatnak, hogy az állítmány-alany viszonyon nem változtatva úgy is közölheti a mondanivalót, mintha egy másik mondatrósz volna az állítmány. Ilyenkor van egy szabályszerű . . . pontosabban úgy mondhatnók: mondatfunkciós állítmány (a mondat szerkezete ós fogalmi tartalma szerinti állítmány), és van egy beszódfunkciós állítmány , a beszéd funkciója szerint kiemelt rész . . . A barátom az utcán sétál. Ebben a mondatban az utcán a beszédfunkciós állítmány. Ha azt akarom ,hogy mondanivalómban ne legyen ellentmondás ... a kétféle állítmány között, így fogom a mondatot megszerkeszteni: Az utca az, ahol a barátom sétál. Vagy: Barátom sétáló helye az utca. De ezekből a példákból azt is látjuk, hogy ha a beszódfunkciós állítmány kedvéért átalakítjuk a mondatot, névszói állítmányos mondatot kapunk . . ." (Vö. 8.2. pont.) 7. A fentiekkel kapcsolatban két gondolatot kell kiemelnünk: 7.1. A nominális mondatforma alanyának és állítmányának egymásra vonatkoztatását illetően némi magyarázatra szorul aközvetlen kifejezés. (Ezért használtam idézőjelben). Szemantikai síkon az alany-állítmány kapcsolata valóban közvetlen, mert a „lexikai szennyeződéstől mentes" van kopula fűzi össze őket, de ugyanezen tény szintaktikai vonatkozása folytán az alany-állítmány viszony közvetett is, amennyiben a két mondatrósz kapcsolata a kopula révén csak a szám, személy, idő, mód szintaktikai kategóriáinak közvetítésével valósul meg. Ismert gondolat, hogy bizonyos típusú nominális mondatok és a velük jelentéstanilag kapcsolatba hozható jelzős szintagmák különbsége főként szintaktikai síkon ragadható meg, s ez a különbség éppen az egymással vonatkozásba hozott névszók viszonyának közvetettségében (mondat), ill. közvetlenségében (szintagma) mutatkozik meg (40, 85): Mondat Szintagma A tanuló szorgalmas szorgalmas > tanuló t A | A könyv érdekes érdekes • könyv t A _| A film jó jó • film Az adott mondatok és szintagmák közé nem tehetünk egyenlőségjelet szemantikai síkon sem, sőt, a mondat jelentós szempontjából e mondatok és szintagmák szembeállíthatók egymással. Ebből a szempontból pl. A tanuló szorgalmas mondat szemantikai egyenértékese a tanuló szorgalma szintagma. E problematikára csak utaltam, részletezését nem tartom feladatomnak. Az érdeklődő olvasó figyelmébe ajánlom N. D. ABUTYIJNOVA dolgozatát (38, 309-316). A fenti típusú névszói-igei mondatforma ós jelzős szintagma viszonyát illetően ma már, ha nem is egészen általánosnak, de többséginek mondható az a sze-