Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)
Tanulmányok - Vásárhelyi S. István: Magyar igealakok szintézise [A Synthesis of Hungarian Verbal Forms through the Help of a Verbal Computer] 67
70 VÁSÁRHELYI S. ISTVÁN nyiben ténylegesen a betűt vizsgáljuk, erre általában az előbbi két megoldás kínálkozik. Ellenben általános módszer, hogy a szótárban nyelvtani információt (típuskódot) helyezünk el, és ezeknek a lekérdezése mindig egyszerűbb, mint magának a betűnek a vizsgálata, nem is szólva arról, hogy a szó betűi közül a kérdéses meghatározó betűt ki is kell keresni. Más kérdés az is, hogy a kivételek és szabályok aránya miként valósítható meg célszerűen. Nyilvánvaló, hogy azok a szabályok, amelyek érvényességi köre kicsi, tulajdonképpen kivételként működnek. Helyesírási szempontból nem léteznek olyan alakok, mint [HALLLAK], [IZZZ], bár egy generálási szabály ezeket hozná létre, és külön törlési szabályt kellene kidolgozni ezekre az esetekre. Kettősbetűt tartalmazó olyan szó, amely kedvéért külön programutasításokat kellene beiktatni, olyan kevés van,13 hogy célszerűbb kivételnek tekinteni, hisz kivételkereső programrészlet minden programban van. Ugyanez érvényes a meghatározott témakörben mozgó fordítás szókincsére is. Ha egy — egyébként teljesen általános és ezen a szókincsen kívül eső szavakra gyakori érvényes — szabály a szótári anyagra nézve ritka, akkor ezt a szabályt törölni lehet, és az ilyen sajátosságú szavakat rendhagyóként lehet kezelni. Ilyen pl. a -DZ tő véghangú igék családja, amelynek -DDZ felszólító módú tővariánsait — az előreláthatólag tudományos célokat szolgáló gépi fordítási szótárakban egytől egyig kivételnek tekinthetők.14 Mielőtt bemutatnánk a logikai szorzás módszerét, érdemes megnézni azt is, hogy milyen más módszerekkel lehet pl. igeragokat létrehozni. Erre is két fő lehetőség adódik. Példaként a kijelentő mód alanyi ragozás egyessz. 1. személy ragjait vegyük. A rag alakilag két tényezőtől függ, a hangrendtől és az ikessegtől. Ha a lehetséges eseteket táblázatba (más neveken mátrixba, 2-dimenziós tömbbe) foglaljuk, akkor ilyen képet kapunk : 1 2 3 Hangrend : mély 1 iktelen OK 2 ikes OM ,,e-soros" EK EM magas ,,ö-soros" ŐK ÖM Ha az ige a szótár nyelvtani információja alapján ikes ós mély hangrendű, akkor a mátrix a21 elemét kell a tőhöz illesztenünk. Hátránya, hogy rendkívül nagy tömböket kell lefoglalni, és minden rag ül. ragváltozat teljes alakját tárolni kell. A másik eljárásban a rag kiinduló alakja VC, ahol V o-e-ö „értéket vehet fel", G pedig k-m értékeket. A programban külön-külön le kell kérdezni a V megállapításához a hangrend, a O-hez az ikesség típusát. A programok összeállítása szempontjából általában is kétféle típust lehet megkülönböztetni. Van olyan program, amelyben az adatok szoros szabály szerint vannak tömbökbe rendezve, ebben az esetben az adat kezelése rend-13 A Vég Sz.-ban 100 -LL végű ige van (224—225), ezek közül a -laki-lek ragos alak szempontjából a hall igén kívül legfeljebb a szégyell, restell és vall jöhet számításba. Izzik és átizzik igén kívül a VégSz.-ban más nincs is (197). 14 Edz, pedz, megedz (VégSz. 523), valamint 67 -DZIK végű ige (190). Ezek közül egy gépi fordítási szótárba, ha a fele is bekerül, legfeljebb 15 — 20 igének van szükség a felszólító módú alakjára.
