Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Gheno, Danilo: Az erza-mordvin névutók áttekintése (Első közlemény) [Aperçu des postpositions en mordve-erza (Premiére partie)] 45

AZ ERZA-MORDVIN NÉVUTÓK ÁTTEKINTÉSE 55 egyszerűbb helyettesítő forma-típusnak, amelyben a birtokrag nélküli névutó elé járul a személyes névmás : pl. tont al o 'alattad', sonze metg a 'mögötte (el)', mon marto 'velem'. Ami ez utóbbi formáknak a gyakorlati felhasználását illeti, le kell szö­gezni, hogy minden névutóval előfordulhatnak, míg a malavanok típusú for­mák között nem kaphat helyet kivétel nélkül minden névutó, abban az érte­lemben, hogy némelyek nem tűrik meg maguk után a birtokragot. Ezek : baska 'vmin kívül', 'nélkül', ezems 'helyett' és turtov 'számára, részére' (vö. GMJa 1: 345). Ezekre a nóvutókra tehát csak olyan formák érvényesek, mint pl. mondén baska 'rajtam kívül', ton ezems 'helyetted', tink turtov 'számotokra'. IMJABEKOV (UO.) azon névutók között, amelyek nem veszik fel a birtokragot, indokolatlanul idézi a tarkas 'helyébe, helyett' névutót : vö. pl. tar kazonzo 'helyette' (ERS1 211). Hogy miért éppen a baéka, az ezems és a turtov nem engedik meg maguk mögött a birtokragot, még tisztázásra szorul ; csupán azt jelzem, hogy a magyarban és a finnben is adódnak hasonló esetek : a magyarban nem tűrik meg maguk mögött a birtokragot többek között az igei tőre visszavezethető névutók, a finnben pedig a partitivusszal álló névutók (pl. csak így helyes : m. rám nézve 'számomra', f. sinua vár­tén 'végetted'). Még egy különös morfológiai jegyről kell szólnunk az mdE. névutók mondattani szerepével kapcsolatban. Elöljáróban el kell valamit mondani. Az erzában ennek kifejezésére : ,,ón nagy vagyok", általában a mon poks (szó sz. 'én nagy') mondatot hasz­nálják, azonban ugyanebben az értelemben nem ritka a poksan (< : poks 'nagy' -j- 'an jelen i. predikatív suff. e. sz. 1. szem.) ' szintetikus ' kifejezés alkalmazása sem ; hasonlóan ,,te ember voltál" kifejezhető mind a ton ul'if loman mondattal, mind a lomanel'it (< : loman 'ember' + -e- kötőhangzó + -lit < juß'it 'te voltál') mondat-szóval.16 A névutók terén is megfigyelhető ez a jelenség. Pl. stol eksn et 'ők asztalnál vannak' : eksnef ikip. 'ők mögött vannak' •< : eksne névutó 'mögött' -f- 0 (a harmadik személyekre vonatkozó predikatív suffixum nem létezik — vö. Evs 211, 212) -f- 4 t. sz. jele; vif alól 'ő erdőben volt': alól' tkp. 'ő alatt volt' << : alo névutó 'alatt' -f- -l múlt időre utaló elem « : (u)l(nes) 'ő volt' — vö. Evs 213, EMSz 359, 296) + 0 ; kudo udalotado 'ti a ház mögött vagytok' : udalotado tkp. 'ti mögött vagytok' < : udalo névutó 'mö­gött' -f- -tado jelen i. predikatív suff. t. sz. 2. szem. ; alonzol 'őalatta volt' < : alo -f- -nzo e. sz. 3. sz. birtokrag -f- -l 1. fentebb +0; martono­kolt 'ők velünk voltak' < : marto névutó '-vei' + -nok t. sz. 1. sz. birtokrag -+- -o- kötőhangzó -f- -l- 1- fentebb -f- 0 + -tt. sz. jele ; stb. E bevezető megjegyzések végéhez közeledve megemlítendő még a nóvutó esetenkénti kivételes helyzete egy sajátos szókapcsolat keretén belül. Mint közismert és mint maga az elnevezés is mutatja, a névutó szabály szerint köz­vetlenül a hozzá tartozó névszó mögött foglal helyet. Csak kevés esetben van eltérés az mdE.-ban ettől a szabálytól. Megtörténhet, hogy a névutót egy má­sik névutó elválasztja a névszótól : pl. kudont ißele dy udalo kasit cuvtt 'a ház előtt és mögött fák nőnek'. Ezek az esetek végül is nem túlságosan rit­kák, és bőségesen jelentkeznek sok nyelvben (1. a példa magyar fordítását). 18 Az erzán (és a moksán) kívül ilyenfajta szerkezetek a szamojéd nyelvekben is vannak: 1. HAJDÚ P., Chrestomathia Samoiedica. Budapest, 1968. 47. 140 — 141.

Next

/
Oldalképek
Tartalom