Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Csepregi Márta: cirill 284

284 SZEMLE -ISMERTETÉSEK II. A dolgozatban címszóként nem szerepelt műveltségek/müveltségcsoportok/műveltségszakaszok annyino szigeti m 34 katakombás m. ... 1, 12 bori sz 32 kurmantaui cs 18 csasztijei sz. 32 lugovói cs 18 csegandai m 22 nyevolinói sz 20, 29 dmitrijevi m. 34 olhovkai sz 32 garinói sz 32 szauromata m 27 harinói sz 20 volgai m 18 erzovkai cs 18 volga—kámai m. . . 6, 33 ZAICZ GÁBOR Происхождение аборигенов Сибири и их языков Материалы всесоюзной конференции 14—16 июля 1973 года. Томск 1973. 236 1. Néhány évvel ezelőtt jelent meg HAJDÚ PÉTER beszámolója a tomszki szamojéd kutatásokról (NyK 70: 245 — 248.), melyből megismerkedhettünk a DUL'ZON profeszszor által elindított és vezetett széleskörű és sokszempontú szibóriakutató munkával. Ennek a munkának azóta megjelent eredményeiről tudunk (Jazyki i toponimija Sibiri II—III. IV. Tomsk 1970, 1971 ; Voprosy jazykoznanija i sibirskoj dialektologii с sorozat: Ué. Zap. Tomskogo Gos. Universiteta 67, 74. [1966, 1971]). Jelen kötetünk a harmadik tomszki szibóriakutató konferencia anyagát (93 előadás) tartalmazza. Az elsőt 1958-ban rendezték, anyaga a Nekotorye voprosy drevnej istorii Zapadnoj Sibiri c. kötetben jelent meg (Tomszk 1959). A másodikra 1969-ben került sor (Proischozdenie aborigenov Sibiri. Tomszk 1969). A közben eltelt idő alatt végzett munkáról a tomszki pedagógiai főiskola actája tájékoztat (Ué. Zap. Tomskogo Pedinstituta t. 25. 1969). A nyelvészeti képzés erősödésének tulajdonítható, hogy a konferenciák egyre nyelvészetibb jellegűvé válnak. Ha megnézzük, honnan gyűjtötte előadóit a konferencia, a szibóriakutatás műhelyeiről is képet alkothatunk. Az előadások majdnem felét (43) tomszki tudósok tartották. Viszonylag nagy számban (18 előadással) képviseltette magát a leningrádi sziberiológia. A további 24 előadó 19 (főleg szibériai) városból érkezett. Az 1969-es konferencián DUL'ZON professzor három előadást tartott. Az 1973-as találkozót már az ő emlékének szentelték, mint aki „Szibéria őslakossága és nyelvük keletkezése komplex kutatásának kezdeményezője és szervezője" volt. A konferencia résztvevői az általa meghonosított hagyományokat folytatják : összehasonlító és leíró nyelvészeti, régészeti, néprajzi és antropológiai témájú előadások hangzottak el. Két előadás foglalkozott A. P. DUL'ZON munkásságával, öt pedig Szibéria legújabbkori történetével. Az összehasonlító nyelvészeti témájú előadások célja ezúttal nem az volt, hogy mindenáron kapcsolatot fedezzenek föl rokon és nem rokon nyelvek között, hanem az összefüggő nyelvek közös törvényszerűségeit kutatták. Így N. M. TERESCENKO (8) a szamojéd nyelvek rokonságának bizonyítékairól beszélt. Μ N. VALL és T. K. VERNER (29) a jeniszeji nyelvek esetrendszeréről. Az altáji nyelvek összehasonlító hangtanával négy előadás foglalkozott (95, 101, 103, 112), egy-egy résztvevő lexikai és alaktani összefüggésekről szólt (114, 118). G. A. MENOVSCIKOV (11) a tények alapos ismeretéről tanúskodó előadásában az eszkimó-aleut nyelvközösségről szólva az ázsiai-északamerika, kapcsolatokra is felhívta a figyelmet anélkül, hogy elharmakodott következtetéseket vont volna le. Szólt előadás a ket-kott (26) és a jeniszeji -dravida (28) nyelvi megfelelésekről, a csukcs-kamcsadál nyelvek kapcsolatairól (70, 90). K. I. PETROV (15) az eurázsiai nyelvek összehasonlító etimológiai szótárának létrehozásával kapcsolatos kísérleteket mutatta be. U. S. BAJŐURA (98) statisztikai módszer segítségével vizsgált uráli, altáji és paleoázsiai nyelveket. Harminchat nyelv egyszótagos szavainak fonetikai vizsgálatával arra az eredményre jutott, hogy keletről nyugat felé haladva egyre több az. egytagú szó, ellenkező irányban pedig a nyílt szótagok száma növekszik. A magánhangzók jelenléte ill. hiánya s szavak végén nem a nyelvrokonság kritériuma. Az évenként ismétlődő expedíciókon gyűjtött nyelvi anyag feldolgozásaképpen a leíró nyelvészeti előadások száma igen megszaporodott. A legtöbb előadás (ahogy a. hely és az inspirátor alapján várjuk is) a szölkup és a ket nyelvvel foglalkozik (31 — 79)„