Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Zaicz Gábor: Finnugor régészeti kultúrák az újkőkortól a vaskorig 270

282 SZEMLE-ISMERTETÉSEK a három új m. létrehozói nem a Volga—Káma vidékére vándorolt idegen népek voltak, hanem a ~ m. keretei között élt finnugorok utódai. Bár a II. évezred közepétől az északra nyomuló sztyeppéi pásztortörzsek jelentős területeket foglaltak el a volga—kámai finnugoroktól — és ezzel nagy hatást gyakoroltak ezek gazdasági életére és kultúrájára —, a pozdnyakovói és a kazanyi, valamint a turbinói m. népessége megőrizte etnikai jellegét. Az évezred végére kiszorították vagy asszimilálták az északra települt pásztortörzseket, az I. évezred elejére pedig teljes győzelmet arattak a déli felvándorlók felett : azok vagy eltűntek a vidékről, vagy degradálódtak, vagy pedig a lakosság zömének elköltözése után az ottmaradottakat elűzték vagy beolvasztották a finnugorok. A ~ gazdaság alapja a m. minden periódusában a természeti gazdálkodás volt. A ~ törzsek eleinte szinte kizárólag vadászattal ós halászattal foglalkoztak, majd — főleg balánovói, továbbá poltavkai hatásra — megismerkedtek az állattenyésztéssel és ezzel egyidejűleg — ugyancsak déli szomszédjaik hatására — a földműveléssel, a len- és talán a kendertermesztéssel. Az i. e. II. évezredben a finnugor népek déli szomszédjai a Felső-Volgától Nyugat-Szibériáig ősiráni nyelvet beszélő népek voltak. A Közép-Volga vidéki finnugorok iráni népektől (balánovóiak, poltavkaiak, a gerendasíros m. népei) ismerték meg a fémművességet is. A III. és II. évezred fordulóján megjelent első fémtárgyak az időszak legjelentősebb fémművességi központjából, az Észak-Kaukázusból, sztyeppéi népek közvetítésével, csere útján kerültek a Volga—Káma (valamint az Urál) vidékére. A ~ m. lakossága az importált fémtárgyakon kívül maga készítette fémeszközöket is használt. A kelet-európai erdős zóna népei közül a finnugor <~ak készítették az első fémtárgyakat, a helyi rézlelőhelyek nyersanyagának felhasználásával. A termelő ágazatok a II. évezred közepétől fontos szerepet játszottak a pozdnyakovói és a kazanyi gazdaságban (ezek egyik következménye például az apajogú társadalom megerősödése), az évezred végére pedig e m.-ek vezető ágazatai lettek. A bronzkor végére a finnugorok gazdasági fejlettségük tekintetében elérték tanítómestereik színvonalát. A ~ m. népességébe olvadt őslakosság gazdálkodása a finnugorokónál alacsonyabb színvonalon állt, így a finnugorság gazdasági fejlettségét nem befolyásolta — viszont nagymértékben fokozta az egyes finnugor csoportok kultúrájának sokszínűségét. — Térkép: 17. p. Vö. : 6 — 7, 9, 11 —12, 18, 24-25, 28, 32-33, 36. Mutató I. 1. Uráli népek/népcsoportok és nyelvek • cseremisz 2, 14 finn-permi 28, 36 —37 finnségi 10, 37 finnugor 1, 9, 16, 19, 30 — 34, 36 finn-volgai 18, 25 lapp 33 magyar 3, 5, 16 — 17, 20, 27, 31, 34 merja 2, 14 mordvin 2, 14 muroma 14 obi-ugor 20, 27, 29, 34-35 permi 2-4, 8, 13, 18, 22-23, 26 szamojéd 5, 33 ugor 2 — 5, 20, 27-29, 31 — 34 uráli 33 volgai finnugor ... 3, 14, 37 votják 2, 8, 22 zűrjén 2, 13, 20, 26 2. Egyéb népek/népcsoportok és nyelvek bolgár-török .... 16, 31 indoiráni 15 iráni 25, 2 7 Ősiráni 1, 3, 7, 11-12, 15, 24, 33, 37 szarmata 2, 5, 12, 17, 31 szkíta 2, 12 török (türk) 4 — 5, 16, 31