Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)
Tanulmányok - Reuter Camillo: Structura verborum [Structura verborum] 190
STRUCTURA VERBORUM 193 lyesen — Deusteluke névben a régi magyarban használt Deus >> Dés ~ Dézs személynév alkalmazása a helynév előtagjaként. A -telulce itt 'terra fimata' értelemben vélelmezhető (utalok csak a telek szó legújabb bő etimológiai irodalmára és GYÖRFFY GYÖRGY „A tatárjárás pusztításainak nyomai helyneveinkben" dolgozatára. Kny. a Túrkevei múzeum tízéves fennállására készült emlékkönyvből. Túrkeve, 1961.). Megerősítenek ebben az ÁUO. 4 :208. lapján írtak : ,,quod porcionem in quadam terra sua hereditaria Moh uocata [erre lásd HO. 6 :253 — 5], . . . que porció Deusteluke apellatur, sitam iuxta terram comitis Mycealis filii Vbul memorati et uicinam Neugrad [másként Marcellfalva] uocatam". A Deusteluke helynévnek tehát semmi köze nem lehet a Dióberek helynévhez. Azonban a forrás szabatos idézése itt sem ártott volna. Egyébként ,,MAKS. 1279. Deusteluk[e]" idézet (eltekintve a hibás voltától) nem is elégséges, így MAKSAI munkájához sem ; a többi hivatkozása fel nem kereshető (csupán véletlen, hogy a mai helynév nyomán a jelenlegi községnév alatt fellelhetők voltak). Én is csak úgy találtam meg Makkod címszó alatt, hogy R. VARGA MÁRiÁtól MAKSAI művéhez készített helynévmutatót használtam. Deus > Dézs-re (lásd EtSz. 1 :1342—3) bővebb megjegyzés nem kell ; még legfeljebb annyit, hogy az OklSz. 154 alatt jól tanulmányozható dió szónkból alakult helyneveink sora és hangtani alakulása, de ajánlhatók a TESz. 1 :641 alatt elmondottak is, és BÁRCZI, A m. szókincs eredete. Bp., 19582, 60—78 lapjain leírtak, mielőtt a Deusteluke és Dijóubereg közé egyenlőséget rajzolnánk. Deus személynév jobbágyok neveként is előfordul. Szatmárból — MAKSAI jobbágyneveinek feldolgozása során (készültsége kb. 80%) — eddig még nem került elő. További fejtegetésekbe nem is kívánok bocsátkozni. Csak Páriz Pápai nyomán — mint a címben is — még azt jegyzem meg, hogy a structura verborum a 'szóknak f3ép öÍ3ve-illetések' érzésem szerint nem sikerült. REUTER CAMILLO Structura verborum Der Verfasser beschäftigt sich mit dem Teil der Arbeit von L. BALOGH (NyK 72 :114 —7, 75 :407 —17), der diejenige Fähigkeit der typisch ungarischen geographischen Namengebung untersucht, ob der Personenname ungarisch in Nominativ Ortsname sein kann. Es weist darauf hin, dass BALOGH die Angaben der grundlegenden Werke von GY. GYÖKFPY, I. KNIEZSA und F. MAKSAI teilweise mißversteht, ihre Verkürzungen fehlerhaft auflöst und die historischen Angaben deswegen irrig angibt. Andererseits kann er den aus Personennamen zusammengesetzten Ortsnamen nich erkennen (1279 : Deusteluke > Désteleke, Bedeutung : Fronhof von einer Person mit ungarischem Namen Dés, aus lateinisch Deus. Ursprüngliche Bedeutung von telek (Grundstück) 'terra fimata'. Er identifiziert irrtümlicherweise den Ortsnamen mit einem heutigen Ortsnamen, deraus für das Gebiet charakteristischen Pflanzennamen gebildet wurde (Dióberek 'Nußhain) Der Verfasser empfehlt BALOGH den Anleitung seines Lektors L. PAPP ZU folgen und er soll versuchen, die geographischen Namen aus Personnennamen in Nominativ gründlich zu überprüfen. CAMILLO REUTER 13 Nyelvtudományi Közlemények 77/1.
