Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)

Tanulmányok - Mizser Lajos: A hónapok elnevezései a szomojéd nyelvekben [Names for Months of the Year in the Samoyedie Languages] 175

A hónapok elnevezései a szamojéd nyelvekben A természeti népek időszámításában igen nagy szerepet játszik a Hold megújulása. Nem véletlen, hogy az uráli nyelvek többségében a 'hold' és a 'hónap' szó azonos (MNyTK. 124 :19). A szamojéd nyelvekben is a követ­kezőt figyelhetjük meg : 1. Nyeny. (129a) : jirij 'Mond, Monat' ; eny. C Ch. idio, B. jerie ; szelk. (Selk.Wz. 48) irä 'Mond, Monat'. E szavakat ERDŐDI JÓZSEF összefüggésbe hozza a nyenyec 'Grossvater' és szelkup 'Greis' jelentésű szóval (jirï, ill. ira) (MNyTK. 124 :27). 2. Ngan. C M-t'ada 'Monat' ; kam. (30) Ici 'Mond, Monat' ; kojb. AP hy'ii 'Monat', kuii 'Mond' ; mot. ki-schtit 'Mond, Monat' ; tajgi kim-tin 'Mond'. Uráli eredetű szó (MSzFE 2 : 228, TESz 2 :125). A tundrái népeknél (a gyakori hóviharok, ködök miatt) lehetetlen a tiszta lunáris időszámítás. Ezért a szamojédok bizonyos periodikusan ismét­lődő természeti jelenségekhez (pl. a madarak megjelenéséhez), az életmód szezonmunkálataihoz kötötték a hónapok megjelölését. ScHRENKnek is ez a véleménye : „Die Samojeden theilen wie wir das Jahr in vier Jahreszeiten oder 12 Monaten, die nach den verschiedenen periodisch in denselben Na­turphänomenen, oder aber nach den Beschäftigungen, die sie für den Nomaden mit sich bringen, ihrer Namen erhalten" (Reise, 1 :535). A szamojéd népek közül a nyenyecek naptári rendszerét ismerjük leg­jobban ; ez már a miénket követi. Az évet 12 hónapra osztják. Egy hónapnak több elnevezése is van, sőt ismeretesek az orosz nevek is. A rendelkezésünkre álló források alapján ismerjük a nyenyec, (részben az enyec,) nganaszan, szelkup és kamassz hónapelnevezéseket. Említettük, hogy a hónapok nevét az életmód és a természet ritmikusan ismétlődő jelensége inek a megfigyelése alapján alakították ki. Ezeket figyelembe véve, a következő csoportosítást alkalmaz­zuk : I. A halak életével és a halászattal kapcso­latos elnevezések II. A vadak életével és a vadászattal kapcso­latos elnevezések III. A réntenyésztéssel kapcsolatos elnevezé­sek IV. A madarak életével kapcsolatos elnevezések V. Az évszakok nevén alapuló elnevezések VI. Az egyéb természeti jelenségekkel össze­függő hónapnevek

Next

/
Oldalképek
Tartalom