Nyelvtudományi Közlemények 77. kötet (1975)
Tanulmányok - Márk Tamás: A szamojéd rokonságnevekről [Zu den Verwandtschftsbenennungen der Samojeden] 162
A SZAMOJÉD ROKONSÁGNEVEKRŐL 173 műrokonságot jelenti, ami a szóbanforgó személyek gyermekeinek házasságát követően jön létre. A tazi emeku és a narymi ewegu segítségével különbséget lehet tenni anya/mostohaanya között. A -ku, -gu elem révén válik jelöltté : az emi és az au, ewe elnevezésekkel szemben. Megjegyzendő, hogy a jelölt elemek nem hordoznak pejoratív töltést (vö. 3.3. ponttal is). Kérdéses viszont, hogy mennyire kiterjedt a ku-, -gu használata a rokonsági terminológiában. 5.1. A leszűrhető tanulságok összegezése A rokonsági terminusok összevetésére nem vállaik ózhatom, hiszen a szölkup anyag oly töredékes, hogy legföljebb csak bizonyos dolgokat sejtet. A szölkup közlésével éppen az volt elsősorban a célom, hogy felhívjam a figyelmet erre a fehér foltra. Bizonyos terminusok használata nem jelent soha kizárólagosságot. Ha a rokonok valamely csoportját az EGO-hoz való meghatározott viszonya alapján megjelölték (pl. xäda), akkor az általános nyelvhasználat minden további szituációban nehézség nélkül alkalmazza a terminust. Előfordulhat viszont, hogy ezen a csoporton belül egyetlen konkrét személyt kell a rokonsági reláció alapján megneveznünk. Ez esetben alkalmi kifejezés jön létre, ami szerkezetileg többnyire a meglévő terminusok láncszerű kapcsolata. A nyenyecben is gyakoriak az ilyen példák : unoka kategórián belül : nenüni nenü tulajdonképpen a 'lányom lánya'. 5.2. A rokonsági elnevezések sorában fontos szerepet játszanak az ún. megszólító terminusok, aminek a lényege közismert : az illető rokonhoz beszélünk, és közben a megfelelő rokonsági terminussal szólítjuk meg. Nem törvényszerű, hogy egybeessen a hivatkozó terminussal. (A rokoni terminust használva beszélünk az illető személyről Sg3-ban valaki másnak). Ilyen megszólító terminus a nyenyecben : abal'ulu 'nagymama' mamako 'anyuka' stb. a szölkupban : mama 'mama' apa 'apuka' stb. Az itt felsorolt példák gyermeknyelviek. Ebből egyúttal az is következik, hogy e szavak nem speciálisan szamojédok (legföljebb néhány képzővel a nyelvhez idomultak), habár ez a mi esetünkben elhanyagolható körülmény. (A narymi szölkup ölga már nem gyermeknyelvi alak : a feleségem hívja így a nővéremet.) 5.3. A nyelvi anyag alapján az a benyomásunk támad, hogy inkább a nyenyec őrzi az ősibb társadalomtól kialakított rokonsági hierarchiát, míg a szölkup a maga töredékességével is inkább valami újabb rendszerre utal. A rokonsági elnevezések nyelvi rendszere a meglevő társadalmi tényezőkre épül. Láthattuk, hogy a hozzávetőleg azonos társadalmi körülmények közt is egymástól erősen eltérő rendszerek alakulhatnak ki (Narym, Taz). Mindenképpen lényeges mozzanata a feldolgozott anyagnak, hogy amenynyiben az EGO és a szóbanforgó rokon kapcsolatát különféle szigorú társadalmi, erkölcsi, jogi parancsok, tilalmak (esetleg tabuk) irányítják,17 akkor 17Vö. HAJDÚ PÉTER: NyK 71: 45-56.
