Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)

Tanulmányok - Molnár Ferenc: A permi nyelvek szóvégi magánhangzóinak történetéről [cirill] 77

94 MOLNÁR FERENC HARMATTA: ói *maisa-\*maiëi-, av. maëëa-lmaësi-, ki *mëë. Nyilván középiráni átvétel, mert egyébként a diftongusnak valami nyoma maradt volna (HARMATTÁ). -- Vö. SyrjChr.; FUV; LYTKIN: IZV. 388, VoprJaz. 1953/5 59. 8. Mopm 'qejiOBeK' votj. Atypm 'nejiOBeK, nocropouHbiii, qy>KOH' — permi *mort || mordM MUpde (mifde) mordE MUpbda 'nejiOBeK, cynpyr, My>KHHHa, My>K'. A permi és a mordvin alakok az irániból kölcsönzött *mertä alakra mehetnek vissza (E. ITKONEN FUF 31: 179), vö. újperzsa mard(märd) 'My>KMHHa' középperzsa mart, av. mardta, óind marta- 'qejiOBeK'. — HARMATTÁ: ói *mfta- av. mvrdta-, ki *mord. A *mrta- alak korábbi ősiráni vagy indoiráni is lehet. — Óiráni vagy még korábbi átvétel, mert a mordvin tanúsága szerint az irániban még megvolt a szóvégi magánhangzó. Vö. ArUgr. 190, 192; SyrjChr.; FUV; E. ITKONEN: FUF 31: 179; LYTKIN: VoprJaz. 1953/5 58, Vok-Perm. 88. 9. MÖC (MÖCK-) 'KopoBa' | votj. Mec 'caMKa', mes 'TejieHOK, MOjiOAaa Kopo-Ba' Műnk.) — permi *mesk- < iráni, vö. munji mdSkâdy — 'TejieHOK, TeJiKa AO AByx JieT' — HARMATTÁ szerint ez az etimológia rossz, a munji mdskâdy óiráni *hamhuskaka- ra megy vissza. — LYTKIN az átvett iráni alakot *M.ecKS-nek rekonstruálja (Izv. 388), de - ha az etimológia helyes is lenne — kérdéses, vajon az illető iráni alak magánhangzóra végződött-e. A szót a SyrjChr. nem tartja átvételnek. Vö. még: LYTKIN: VoprJaz. 1953/5 59, VokPerm. 156. 10. opc nyelvj. 'njieTb, KHVT' | votj. ypbic 'njieTKa, HaraÜKa, 6HM' — permi *çrs < iráni, vö. szanszkr. ástra-, av. aMra- 'KHyT, 6HM' AZ őspermiben a szóban metatézis történt: (*-str-) > *sr- >rs. —MUNKÁCSI az árjából származtatja (ÁKE 494), UOTILA szerint iráni jövevény is lehet (Kons. 351). 11. 03bip 'öoraTbiH, 6oraM' | votj. y3bip ua. — permi *çzir Az őspermiben vagy még korábbi korban kölcsönözték, (vö. md. azor, azoro 'rocnoAHH', vog. ötdr, átdr 'KHH3b') < indoiráni nyelvekből, vö. av. ahurö 'rocnoAHH', óind ásuras ua. Nem világos, vajon az egyes nyelvekbe külön-külön került-e be, vagy pedig az indoirániból való finnugor kori kölcsönzés. — A SyrjChr. indoiráni átvételnek tartja, JACOBSOHN pedig ősiráninak, és *osura* alakból származtatja (ArUgr. 38, 183, 223). Az indoiráni s-ből kivéve n előtt és zárhangok előtt és után — az irániban h lett (HBO 3). A finnugor nyelvekbe még az s-es alakok kerültek át. Vö. még: FUV; LYTKIN: VoprJaz. 1953/5 58, VokPerm. 56-57. 12. özup 'ropflmnH yrojib' | votj. dzup 'yrojib' ögyr ua. (Wied.) —permi *egir < ? árja, vö. óind ángdra- 'yrojib* — HARMATTÁ: ói *angüra- — Indoiráni, ős- vagy óiráni átvétel lehet. Vö. ArUgr. 209; SyrjChr.; LYTKIN: VoprJaz. 1953/5 59, VokPerm. 156. 13. ÖKCU (folkl.) 'KHfl3b' | votj. 3KC3Ü 'u,apb', nyelvj. öksej ua. (Wied.) permi *sksë < iráni, vö. osszét a%sin 'KopojieBa, rocno>Ka', ä%sln 'rocno>Ka', av. ysaya- ua. Az iráni eredeti *äksäu-nsik hangozhatott. — HARMATTÁ: ói *%êaya-, szkíta %saya-, ki *%se — A votják szó ;'-je az óiráni diftongusos alakból is származhatna, de a j nélküli ( ? i kicsinyítő képzős) zűrjén megfelelő inkább arra enged következtetni, hogy a votják szó ei kicsinyítő képzővel van ellátva (vö. Kons. 271). A szókezdő magánhangzó az osszét magánhangzó-előtétet tükrözheti (ArUgr. 228). Az iráni forma kikövetkeztetésénél az ESzK a VokPerm-ra hivatkozik, ez pedig Lytkin egy cikkére. Ebben azonban LYTKIN *äkc8-(*ä0kcs) vagy *ä%C8-{*ä°%C8-) alakot rekonstruál (Izv. 390). Valószínűleg újiráni átvétel. Vö. még: Kons. 293, LYTKIN: VoprJaz. 1953/5 59,VokPerm. 156. 14. öm (öuiK-) '6biK, 6biqoK', P ÖÜIKÜ ua., Ja. ôska ua. | votj. oui '6biK' —