Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)

Tanulmányok - Molnár Ferenc: A permi nyelvek szóvégi magánhangzóinak történetéről [cirill] 77

A PERMI NYELVEK SZÓVÉGI MAGÁNHANGZÓI 89 82. zürj. MOdb 'noflpyra, Äpyr' | votj. My3bbl ua. — *permi mo%- — előpermi *mu$3-83. zürj. öd (ödu-)'yKap B nemi' | votj. ödbi 'cHJia' — permi *8°d előpermi *§nt§-84. zürj. nöpm 'KOTeji' | votj. nypmu ua. — permi *pórt — előpermi *psrtt3 III. votják -i ~ zürj -i 85. votj. poski 'Schwalbe' | zürj. pisfsi ua. (vö. CompGr. 395) IV. votják -i ~ zűrjén -0 86. votj. mol'i, mull 'Beere' | zürj. mol 'Perle' V. zűrjén -i 87. zürj. tokti 'Taucher, Seetaucher' VI. votj. -a <r*s zürj. -a 88. votj. vera 'Euter' | zürj. vera ua. VII. votj. -o oo zürj. -a 89. votj. gurdo: g. tsez 'eine grosse graue Entenart' | zürj. gorda 'Kriekente' VIII. votják -0 ~ zürj. -a 90. votj. kalym 'Pfütze, Lache' | zürj. kela, kola : ti-k. 'kleiner Bucht im See, kleiner Waldsee' (ti 'See') IX. votják -o 91. votj. nulo 'Ulme' X. zürj. -a 92. zürj. kuksa 'Eichenhäher' 93. zürj. nia 'Lärche (Larix sibirica)' nia-pu, nia-pu, neja-pu ua. 94. zürj. tiska, tisa 'Birkenrinde zum Dachdecken' All. etimológia permi tagjait a MSzFE a FUV-val ellentétben nem a magyar hüvely, hanem a hámlik szóval kapcsolja össze, és PU *kama alakra vezeti vissza. A zürj.-votj. -Ïnóvszóképző (258). A zürj., votj. túri szóban (45.) az MSzFE szerint a PFU *k denominális névszóképző lehet meg. A PFU alapalak *tar3-k3 (132). LYTKIN az -i-t a tőhöz tartozónak gondolja, és a jelenlegi formát *turik alakból származtatja (UAJ 39:. 284). A votj. poski <<•> zürj. piétsi (85.) hangutánzó jellegű szavak (MSzFE 186). A szóvégi -i és -i képző (LAKÓ 36; PermKépz. 127) vagy a szóvégi mássalhangzó-torlódás megtartotta véghangzó (STIPA: FUF 37: 139). A zürj. tokti (87.) hangutánzó jellegű (ESzK), szóvégi magánhangzója megőrzött véghangzó vagy képző (LAKÓ 36; PermKépz. 127). A 88. példa bizonytalan etimológia, a FUV csak egy vogul megfelelőt közöl, KOKENCHY permi kori szónak veszi (i. m. 158). A votj. gurdo, zürj. gorda (89.) madárnév, szintén lehet képzett szó. Ez a szó tulajdonképpen az előző csoportba tartozik (a votj. -o << -a változás miatt). A zürj. kela, kola (90.) a votj. kalym tanúsága szerint képzett szó, permi alapalaknak az ESzK *kôl-t rekonstruál. Az eredeti tő fennmaradt egy zűrjén összetételben: ti-kol 'MCJIKHH 3aJiHB, crapoe pycjio peKH' (ESzK). A zürj. kuksa (92.) madárnév, szintén lehet képzett szó, de feltehetőleg nem finnugor eredetű, hanem az orosz nyelvjárási K^KUIÜ 'kuusankanärhi' átvétele (SKES 250). A 93. szónak csak obi-ugor megfelelői vannak (vog. ni%, när\k 'larix sibirica', osztj. na'rjk ua. vö. Kons. 429; ESzK). A PFU alak *n8jar)3 (ESzK) vagy *när\3 (CompGr.), az -a tehát csak másodlagosan az 3 és r\ lekopásával került szóvégre. A zürj. tisa és tiska (94.) egy máshoz való viszonya úgy magyarázható, hogy mindketten egy *tis alapszó -a ill. -ka képzővel ellátott származékai. Az etimológia is bizonytalan, csak egy szamojéd megfelelő van.