Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)
Tanulmányok - Molnár Ferenc: A permi nyelvek szóvégi magánhangzóinak történetéről [cirill] 77
82 MOLNÁR FERENC III. votják -0 <~ zűrjén -a 29. votj. koz : kenos-koz 'abgesonderter Teil in der Scheuer, wo das Getreide eingeräumt wird' (kenos 'Scheuer') | zürj. kuïa 'eine besondere Art Reuse' (TOIVONEN: FUF 19 : 60) IV. votják -a ~ zűrjén -a 30. zürj. döpa 'xoJicT, TKaHb' | votj. ddpa 'XOJICT' dapeM; dörem (Wied.) 'py-ÔaiiiKa' — permi *dera előpermi *t3k3ra V. votják -o ~ zűrjén -a 31. votj. luo 'Sand' | zürj. lia ua. VI. zűrjén -a 32. zürj. OMpa 'AflrHJib' | mordE. umrav, umbrav — permi *omra — előpermi *umbra-VII. zűrjén -i zürj. êorni 'Rede, Gespräch' Az 1. és 7. etimológia tagjai eredetileg kétszótagúak voltak, a jelenlegi -a és -i csak később került szóvégre. A PFU alak *kota ill. *pojka volt (vö. CompGr.; MSzFE 207). Ugyanígy a zürj. ri (20.) Collinder szerint PU *ryta alakra megy vissza (CompGr.). A zürj. éulka (< PFU *éoô'ka, vö. CompGr.) szóban (12.) a éul-tsez tanúsága szerint a -ka elem nem az eredeti finnugor szóvég folytatója, hanem képző. Ezt mutatja a votják megfelelő is. A zürj. kuza (30.) -a denominális képzővel van ellátva (PermKépz. 43). A szót a SKES csak kérdőjellel kapcsolja az idézett votják megfelelőhöz (138). RÉDEI ezt az etimológiát nem fogadja el, a két szó hangtani okokból nem tartozhat össze (Bírálat). A 30. példa nem biztos etimológia (KOBENCHY: NyK 72 : 158), a 31.-ben pedig a zürj. -a ~ votj. -o eredete bizonytalan (CompGr. 188). Az V. és VI. csoport visszavezethető a IV-re. A votj. -o, mint már említettem, késői fejleményként votj. -a-ból keletkezett. A zürj. ómra szóvégi -a-ja a mordvin megfelelő szerint is, csak egy szóvégi mássalhangzó lekopása után került szóvégre. UOTILA a szót iráni jövevénynek véli, és *omra^ alakból származtatja (Vir. 1930: 181 —183; PermKépz. 41; RÉDEI: ALH 17: 249). LAKÓ a szóban az -a melléknévképzővel számol (31 — 32). A LYTKIN által rekonstruált előpermi alakot így vitathatónak tartom, szerintem a szó akkor még mássalhangzóra végződött. Különben a szó nem finnugor, a finn-permi vagy az őspermi korból való lehet. A éorni szóban (34.) a szóvégi magánhangzót fonetikai okok, a megelőző mássalhangzó-csoport tartotta meg (LAKÓ 37). Ugyanez történt egy iráni jövevényszóban: zürj. zárni 'Gold'; votj. zárni ua,. (MSzFE 94). Ezeket a szavakat a nyelvérzék a ni végű deminutívumok közé sorolhatta (LAKÓ 37). A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a PFU *-a-nak votj. ~0 ~ zürj. -0, ill. votj. -i ~ zürj. -0 megfelelése van. Egy-két bizonytalan másképp is magyarázható alakban votj. -o, zürj. -a ill. zürj. -i képviselet található. A PFU *-ä megfelelései a permi nyelvekben I. -0 (hanghiány) A) mindkét permi nyelvben van megfelelő 1. votj. her 'spät; hinteres, hinter, zurück' | zürj. her 'Hinter-, Rück-; zurück' 2. votj. tëuz 'Verwandte mütterlicher Seits' | zürj. fsoz 'Mutterbruder' 3. votj. dur, dor 'Rand, Ufer' | zürj. dor ua., vö. CompGr. 402, 410
