Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)

Tanulmányok - Korenchy Éva: Permi vokalizmusproblémák [cirill] 37

72 KOBENCHY ÉVA Az elmondottak alapján a C csoporton belül a következő időbeli fázisokat különböztetjük meg: 1. ä >- ô és e > ô 2. ä >> ó és e >> ú (Feltehetően elsősorban az RK hatására mentek végbe.) (Itt már a V^nek volt döntő szerepe) Mivel aa e>ii valószínűleg *ö fokon keresztül történt, elképzelhető, hogy ennek a változásnak a hatására ment végbe — úgyszintén a 2. fázisban — a szórványosabban jelentkező a(^>ó ^>ó) ^>ú változás (11.). 4. Az előzőek során áttekintettük az őspermi rendszert alakító tendenciákat, megvizsgáltuk a nem-első szótag hatását a horizántális magánhangzóharmónia szempontjából, s mindezen vizsgálatok segítségével megkíséreltük az őspermi magánhangzó változások kronologizálását. Megállapítottuk, hogy az A, B és C csoportba sorolt változások egymást időrendben követik, s az egyes csoportokon belül is kimutattuk az egyes hangváltozások időbeli differenciálhatóságát . A következőkben összefoglaljuk eredményeinket, mégpedig oly módon, hogy bemutatjuk a finnugor (uráli) vokálisrendszertől a késői őspermi rendszerig vezető út egyes állomásait, ahogyan ezeknek az állomásoknak a képe az egymást követő hangváltozások eredményeképpen alakult. • h u /a e /e t 4. <-ä 0 e e 9 m u u t 5. a /a 0 §\ e ? § u U l 6. a /ä 0 0 j/e 9 0 e A u u l 7. A rendszer változatlan marad. Szórványos e > e változás eredményeképpen az e terheltsége nő. 8. Késői őspermi rendszer. a s o ô e o ô e A A A U Û i 5.1. A kronológiai rendbe sorakoztatott fázisok áttekintésekor első pillantásra szembetűnik az előpermi *e-nek mint veláris-illabiális hangnak meglehetősen bizonytalan helyzete, más szóval még erősebben felmerül bennünk a kétség, hogy vajon helyesen datáltuk-e olyan késői időpontra ennek a hangnak a rendszerből való eltűnését. A finnugor magánhangzórendszerben