Nyelvtudományi Közlemények 76. kötet (1974)
Tanulmányok - Molnár Ferenc: A permi nyelvek szóvégi magánhangzóinak történetéről [cirill] 77
A PERMI NYELVEK SZÓVÉGI MAGÁNHANGZÓI 99 Zűrjén átvételre sem ebben sem az előző megfelelés-csoportban nem találtam példát. csuvas -d — votj. -i, -i; zürj. -0 PL: votj. tíipi, zürj. Uip 'Küchlein' = csuv. tèdBd (33) votj. terki 'Schüssel' = csuv. tirGd (33) votj. jwsi 'Herzensbitterkeit' = csuv. jüzd (32) csuvas -n = votj. -i, e zürj. -i, -i votj. éeri, étre, zürj. éuri, éurv 'Spullrolle' = csuv. s^rö, édrd, sürü, sur, syrry (34, 35) Az utóbbi megfelelésre csak ez az egyetlen példa van. A csuvas és a permi nyelvek véghangzó-megfelelései nem jelentenek feltétlen közvetlen származási kapcsolatot. A nyelvjárási különbségek miatt, s mivel a kölcsönződött korai csuvas alakokat pontosan nem ismerjük, néha nehéz megmondani milyen szóvégi magánhangzóra végződő alak került be a permi nyelvekbe. A zürjénben és a votjákban egyaránt meglevő csuvas jövevényszavakat általában még az őspermi korban kölcsönözték (TLPS 139). Említett cikkében RÉDEI és RÓNA-TAS megállapítja, hogy a permi nyelvek bolgár-török (közép-bolgár = KB) jövevényszavairól szóló irodalom felülvizsgálatra szorul. Nem történt meg ugyanis azoknak az őspermi ( = PP) szavaknak az elválasztása a későbbi jövevényektől, melyek biztosan még a közpermi kor idején kerültek át a KB-ból. ,,S az eddig vizsgált anyagban igen sok olyan szó szerepelt, melyek nem tartoznak a csuvas nyelv török eredetű szavai közé, vagy amelyekben kiindulópontul olyan mai csuvas alakokat vettek fel, melyek magában a mai csuvasban jövevényszavak — esetleg más török nyelvekből" (i. m. 281). őspermi jövevényszavaknak csak azokat tartják, 1. amelyek, előfordulnak az északi zűrjén anyagban, 2. ahol az átadó KB alapalak a török hangtörténet segítségével rekonstruálható, és nincs ellentétben a permi hangtörténet eredményeivel. így náluk a következő őspermi KB jövevényszavakat találjuk (vö. i. m. 283 kk., irodalommal). 1. zürj. carla 'Sichel' | votj. surlo ua. — PP *carla <~ *éarla~KB <-*cârla ~ *éârla >> csuv. éurla 'sarló' 2. zürj. gob 'Pilz' | votj. gubi 'Schwamm, Pilz' — PP *gombi «- KB *gümbä *szl. *gçba >> csuv. kämpa, kömpa, kampó 'gomba' 3. zürj. karta 'Pferde und Kuhstall im Erdgeschoß des Gebäudes' — PP *karta •*- KB *kärtä > csuv. karta 'sövény, kert, udvar' 4. zürj. kec 'Hase' | votj. kec, keé 'Ziege' — PP *keé +- KB *käci A csuv. koca, kacaka, kacak 'kecske, kampósbot' jövevényszó. 5. zürj. kotta 'Garbe' | votj. kulto ua. — PP *kol'ta < KB *kMä < csuv. költe, kelte 'kéve' 6. zürj. kud 'Korb von Rinde' | votj. kudi ua. — PP *kundi +- KB *%undï ~ PT *qomdï. A komba, kunta stb. 'kéregkosár' alakok a csuvasban jövevényszavak. 7. votj. kudiri, izéi k. 'Gebräme, Rand, Besatz (an Mützen)' *~ KB *%undlr-i (<t *qumdur) > csuv. yöntör, yantär 'hód, hódprém, hódprémszegély' A votj. kudiri i-je a KB birtokos személyjellel azonos. 8. zürj. kuze, kuze 'Waldgeist' | votj. kuzo 'Wirt, Hausherr' — PP ku§a •*- KB %u)a ~ yuza (-«— perzsa %waja > csuv. %uéa 'gazda, úr') 7*
