Nyelvtudományi Közlemények 75. kötet (1973)

Tanulmányok - Papp Ferenc: Tőszókincsünk etimológiai rétegenkénti hangstatisztikája. cirill 3

Tőszókincsünk etimológiai rétegenkénti hangstatisztikája* 1. Vegyük azt a hatezer-egynéhány vitathatatlan (teljesen motiválatlan) magyar tőszót, amelyet az ÉrtSz. önálló szócikkel rendelkező tőszóként nyilvántart, tehát az olyanokat, mint lát, fú, kék stb. (E tőszavakról valamivel bővebben 1. NytudÉrt. 58: 520—521.) Osszuk őket tíz etimológiai csoportra a SzófSz. nyújtotta minősítésnek megfelelően: nincs benne a SzófSz.ban (rövidítve: „0"), fgr., magyar belső keletkezésű stb., ,,egyéb" (erről bővebben 1. alább; rövidítve: „8"), ,, bizony talán, ismeretlen stb." (rövidítve: ,,9"). E csoportokon belül végezzünk hangstatisztikát — immár ne csupán a végző hangokra vonatkozóan (ezt 1. NyK. 70: 200 kk.), hanem minden egyes szó minden egyes hangját felölelően. Bevezetőül némi magyarázatra a „hang" fogalma szorul. Bizonyos célszerűségi-felhasználhatósági okokból kiindulva felmérésünk nem mindenütt és nem pontosan hangokat ábrázol, hanem az egyes hangoknak megfelelő helyesírási jeleket. így külön szerepelnek nálunk az a, á, b, bb (= hosszú ,,b"), c, ce, es, ces, d, dd, dz, ddz, dzs, ddzs stb. ... 2, zz, zs, zzs szimbólumok, vagyis tulajdonképpen minden egyes olyan szimbólum, amelynek egy-egy fonéma felel meg mai felfogásunk szerint. Van azonban legalább egy kétséges pár: a eh, cch (ez utóbbi a magyar költészetben előfordul a Bacchus tulajdonnév miatt) — nem tudjuk, külön fonéma lesz-e ez, avagy nem, ezért inkább külön kezeltük őket (a cch tőszavainkban nem fordult elő). Aki ezzel nem ért egyet, az az ide vonatkozó (ez alatt a szimbólum alatt hozott) adatokat adja hozzá a h, hh alattiakhoz (NB: abban sem vagyunk biztosak, hogy lesz-e a magyar rendszerben végül is hosszú ,,h" fonéma — de azért inkább ezt is külön kezeltük). Van egy írásos elem, mely nyilvántartásainkban külön szerepel, itt azonban a táblázaton eltűnt: ez a ,,w" jel, melynek adatait a ,,v"-éi alá soroltuk be. Az ÉrtSz. anyagában egyetlen egyszer előfordul a ,,q" írásos jel, ez egyben tőszó is. Ha ennek ellenkezőjére nincs külön utalás, mégis teljesen figyelmen kívül hagytuk, mert nem lehet tudni, hogy mely hangok felelnek meg neki: ,,k"? ,,kv"? ,,kú" ? »métermázsa"? Hasonlóan nehéz a helyzet az y írásos jelet tartalmazó négy szó esetében: ezt a jelet, bár nem felel meg neki önálló hang (fonéma), táblázatunkon külön kezeljük és eredményeit az összeredménybe beszámítjuk; a brandy miatt a magán* Jelen munka kiinduló adatait a KLTE Odra 1013 gépén nyertük. A szerző őszinte köszönetét fejezi ki JÉKEL Pix. tudományos munkatársnak, aki a hangfelismerő és statisztikázó programot összeállította, Sarkadi Antalné operátornak, aki a vizsgálandó anyagot lelyukasztotta és a KLTE Számolóközpont minden dolgozójának, akik a program sikeres futtatását lehetővé tették. 1*