Nyelvtudományi Közlemények 74. kötet (1972)

Tanulmányok - B. Lőrinczy éva: Jakobson fonológiai elmélete egy magyar hangtani vizsgálat szemszögéből [Jakobson’s Phonological Theory from the Point of View of Hungarian Phonetic Analysis] 71

Jakobson fonológiai elmélete egy magyar hangtani vizsgálat szemszögéből 1. A dolgozat létrejöttének oka, körülményei, célja 1.1. Az utóbbi időben meglehetősen sokat hangoztattuk és hangoztatjuk az általános (absztrakt) és a speciális (konkrét) nyelvészet egymásra vonatkoztatásának fontosságát; s ugyanígy azt is: milyen nagy szükség van arra, hogy a hazai kutatást a nemzetközivei szinkronban tartsuk. Itt következő dolgozatom e két, szerintem csakis helyeselhető elv gyakorlati megvalósításának lehet egyik példája. Arról kívánok ugyanis benne számot adni: miként jutottam fokozatosan, az elmélet és a gyakorlat, az általános és a speciális, a nemzetközi és a hazai nyelvészeti kutatás kölcsönhatásának eredményeként arra az elhatározásra, hogy feltárom és megvizsgálom a mássalhangzós oppozíciók k/g, pjb, gjgy stb.-féle realizációit, amelyek a magyar köznyelvi és nyelvjárási szókincs elemeinek egybevetésekor létrejövő kunyhój gunyhó, csipogjcsibog, gerezdjgy erezd stb. típusú szó-alakváltozatokon feltűnően nagy számban jelentkeznek. 1.2. Beszámolóm mondanivalója három nagyobb részbe kívánkozik. Az elsőben röviden ismertetem azokat a tényezőket, amelyek a szóban forgó speciális nyelvtudományi vizsgálat elvégzésére késztettek. — A másodikban — mivel e konkrét kutatási feladattal több ponton és többféle vonatkozásban érintkezik — az úgynevezett bináris oppozíciók elvével, illetőleg a megkülönböztető jegyek elméletével foglalkozom. Ezt az alkalmat azonban egyúttal arra is szándékomban van felhasználni, hogy JAKOBSON nevezetes fonológiai elméletét legalább fő vonásaiban kritikailag elemezzem, némiképpen kitekintve ennek a tudományban való előzményeire, illetőleg utóéletére is. — S végül a harmadik részben vetném egybe speciális hangtani vizsgálatomat az ismertetett elmélettel, mérlegelve kölcsönhatásuk tanulságait. 2. A fönt említett speciális nyelvtudományi vizsgálat problematikája 2.1. Az Űj Magyar Tájszótár naponkénti szerkesztési munkája — mint erről már a debreceni kongresszuson tartott előadásomban beszéltem (Nytud-Ért. 58. 369 —73) — igen hamar felhívta a figyelmemet arra, hogy a köznyelvi &ww.yAó/nyelvjárási gunyhó, köznyelvi <7ereze?/nyelvjárási girizd-féle szópárokban felismerhető k/g, e\% oppozíciók a köznyelvi és nyelvjárási szókincs viszonylatában a várhatónál lényegesen nagyobb számban, és — főként — többféle változatban találhatók meg. Mennél többet küszködtünk a szerkesztési munka során az alakváltozatoknak a megfelelő címszók alá való besorolásával, annál inkább erősödött bennem a meggyőződés, hogy e szópárokat, illetőleg a bennük