Nyelvtudományi Közlemények 74. kötet (1972)

Tanulmányok - Rot A. M.: A nyelvi kontaktusok kérdéseiről [cirill] 49

A nyelvi kontaktusok kérdéseiről A magyar nyelv — továbbá a többi finnugor nyelv — változásaiban és fejlődésében1

fontos szerepet játszanak

a nyelvi kontaktusok2

(vagy másképp: nyelvi kapcsolatok, nyelvi kölcsönhatás, interlingvisztika;3

régebben pedig: nyelvi keveredés). A nyelvi kontaktusok problémáinak tanulmányozása több évszázados múltra tekint vissza. De az e problémakörhöz tartozó kérdéseket csak napjainkban kezdik behatóan vizsgálni. Különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a kutatók az ún. nyelvi interferenciának, amelynek tanulmányozása a modern nyelvészet egyik legizgatóbb problémájává vált. De e kérdések tisztázása folyamán olykor ellentétes, sőt polárisán szembenálló nézetek születtek. így nyelvészeti irodalomban már évek óta élénk vita folyik arról, hogy milyen mélyen hatolhat be az átvevő rendszerébe a nyelvi kontaktusok által bekerült idegen elem, s milyen nyelvi szintekbe képes egyáltalában behatolni.4 A keleti szláv és a finnugor, valamint a közép- és délkeleteurópai nyelvek és nyelvjárások kölcsönhatása avagy kontaktusai eredményének tanulmányozása során arra a következtetésre jutottam, hogy a nyelvi interferencia dinamikája, hatékonysága, a nyelvi szintekbe való behatolás mértéke, a nyelvek genealógiai és tipológiai alkatától, a nyelvi kontaktusok típusától, intenzitásától, időtartamától és más extern és intern nyelvi tényezőktől függ. Igaz, egyes ellentétes nézetek abból erednek, hogy a nyelvészek különféleképpen határozzák meg a nyelvi interferencia fogalmát. Ez főleg abból fakad, h°gy — V. M. RUSZANYIVSZKIJ és K. K. CILUJKO szavaival — a kutatók gyakran „nem különböztetik meg a nyelvi kontaktusok folyamatát ezek eredményeitől".5 1 A

„nyelvi változás" és a „nyelvfejlődés közötti különbségről vö. A. MHKOEABA, SBOJHOUHH íi3biKa: BHyTpeHHHe cTHMyjibi H BHeumHe (J)aKTOpbi. MaTepHajibi Bcecoio3HOÍí KOH-4>epeHu;HH no oőmejviy H3biK03HaHHK). „OcHOBHbie npoöjieMbi SBOJIIOUHH íi3biKa" 1, CaiwapKaHA, 1966, 2. A. M. PÓT, O ÄBH>KymHX CHJiaX H 3aK0H0MepH0CTíIX pa3BHTHfl fl3bIKa, Uo. 42 — 48. 2 Ezt a

szakkifejezést A. MAETINET francia nyelvész alkotta. 3 Vö.

O. JESPERSEN, A. New Science: Interlinguistics, Cambridge, 1930. Az „interlingvisztika" szakkifejezésen néha nemzetközi műnyelveket is értenek, ld. MAGYAR ZOLTÁN Mi az interlingvisztika? A nemzetközi műnyelvekről, „Alföld", Debrecen XVI, 1965,8 sz. 64-68. 4 Ld. erről részletesen

a „Slavica" VII (1967), „Studia Slavica" XIII (1967)-ban megjelent tanulmányaimban. 5 B. M. PyCAHiBCbKHH, K. K. UiJiyftKO,

THÜH MOBHHX KOHTaicriB i MCTOAH ÏX BHB-qeHHíi, «MeTOAOJioriHHi ríHTaHHfl M0B03HaBCTBa», KH'I'B, 1966, 136. 4 Nyelvtudományi Közlemények LXXIV/1