Nyelvtudományi Közlemények 74. kötet (1972)

Tanulmányok - Csúcs Sándor: A votják nyelv orosz jövevényszavai II. [cirill] 27

32 CSŰCS SÁNDOR 1.1.8.1. Szabályos megfelelések: or. M ~ votj. m például or. MOHema >>votj. manet (271) or. H <~ votj. n például or. naőop >votj. navor (296) or. Hb^votj. n például or. He@mb >votj. nep (307) 1.1.8.2. Kivételek: n ~ m nyelvjárási váltakozás, amely más votják szavakban is megfigyelhető (vö. TYEPLJASINA 31): or. M ~ votj. n (13, 34, 157) or. H ^ votj. m (80, 161, 368) Szórványos nyelvjárási depalatalizáció (vö. TYEPLJASINA 31): or. Hb ~ votj. n (33, 142, 185, 239, 298, 369, 389, 411) A következő szavakban az n a palatális környezet hatására vált ?í-né: 179, 187, 266, 310, 325, 332, 453, 549. Szintén a fonetikai környezet (k) okozta az alábbi hangváltozást: or. H ^ votj. rj or. npMüHKa > votj. jarmarjga (144) or. noMüHKa >votj. pomerjka (391) 1.2. Magánhangzók 1.2.1. Itt is, mint a mássalhangzóknál külön kell tárgyalnunk azokat az eseteket, amikor az eltérés oka az orosz kiejtésben vagy nyelvjárási sajátságban van. Az orosz köznyelvi kiejtésben és egyes nyelvjárásokban a hangsúlytalan o és e redukálódik, a illetve ó-szerű hanggá válik. Ez a jelenség az északi orosz nyelvjárásokra éppen nem jellemző, de a votjákokkal érintkező orosz lakosság egy része távoli vidékekről vándorolt ide, s az ő nyelvükből ilyen alakok is kerülhettek át. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a hangsúlytalan orosz o-nak egyes esetekben o (<< északi orosz), más esetekben a (<< köznyelvi, déli orosz) megfelelése van. Ez a jelenség mutatkozik a 11, 154, 156, 161, 163, 171, 204, 214, 239, 268, 269, 271, 337, 447, 449, 523, 548 illetve a 50, 54, 90, 190, 305, 382 sz. szócikkekben. Az északi orosz nyelvjárások jellemző vonása, hogy a palatális környezetben álló a > e-vé, az«> o-vá válik. Ezt a következő szócikkekben tapasztaljuk: 39, 278, 324, 349, 356, 369, 430, 584 illetve 18, 21, 93, 274. A többi orosz hangsúlytalan magánhangzó esetében is elképzelhető, hogy az oroszban végbement redukció a votjákban hanghelyettesítéssel minőségi változást okoz, de erre határozott bizonyítékunk nincs. 1.2.2. Az orosz magánhangzók votják megfelelései változatosabbak mint a mássalhangzókéi, és sokszor nyelvjárásonként is eltéréseket mutatnak. A szabályostól eltérő megfelelések magyarázatát több tényező is nehezíti: a) Forrásaim hangjelölése nem egységes. így bizonyos esetekben nehéz megállapítani, hogy esetleg különböző betűk azonos hangokat vagy azonos betűk különböző hangokat jelölnek az egyes forrásokban. b) A rendelkezésemre álló anyagban egyenlőtlenül van képviselve a votják nyelvjárások szókészlete. Ezért sokszor nehéz eldönteni, hogy tendenciaszerű vagy csak szórványos változás történt-e. c) Nincsenek megfelelően kidolgozva a votják nyelvjárások magán-