Nyelvtudományi Közlemények 74. kötet (1972)

Tanulmányok - Csúcs Sándor: A votják nyelv orosz jövevényszavai II. [cirill] 27

A votják nyelv orosz jövevényszavai1 II. 1. Az orosz hangok votják megfelelései 1.1. Mássalhangzók 1.1.1. A szójegyzékben megadott orosz alakok és a nekik megfelelő votják szavak hangjai közti eltéréseket az oroszban meglevő kiejtési saját­ságok és nyelvjárási különbségek is okozhatják. Ott ezeket nem vehettem figyelembe, mert 1. a kiejtési sajátságok nincsenek szótárazva, 2. nincs meg­felelő orosz nyelvjárási szótár. A kikövetkeztetett alakokból való származ­tatást pedig lehetőleg kerülni akartam. Hogy mindezek ellenére valós képet kapjunk a hanghelyettesítésekről, alábbiakban tárgyalom az orosz kiejtési és nyelvjárási sajátságok egyes eseteit. 1.1.1.1. Kiejtési sajátságok. Az orosz beszédben a zöngétlen mással­hangzó előtt vagy szóvégen álló zöngés mássalhangzó zöngétlenül. így az aJábbi megfelelések oka az oroszban keresendő: b ~ p (2061 , 531, 598), d ~t (54, 255, 437,577,579,587), d~t (25,26,554), g ~ k (56,75,82,406), v~f,p (95, 168, 243, 318, 423), z ~ s (313, 368, 404, 446, 460), i~i (365). Az orosz ü} betű se hangkapcsolatot jelöl. Kiejtése azonban a köznyelv­ben leggyakrabban ss. Ez a megfelelés jelentkezik a következő szavakban: 38, 90, 141, 145, 187, 264, 366, 410, 438, 514, 515, 536. Az orosz köznyelv a Hm és HH hangkapcsolatokat st illetve sn-nek ejti. Ilyen megfelelést találunk a következő szavakban: 275, 429, 517, 518 illetve 297. 1.1.1.2. Nyelvjárási változások az, oroszban. Két jelenség érdemel figyel­met: a Dtcd hangkapcsolat zn-ve változik (304 sz. szó), a H pedig í'-vé lesz (38, 39, 43, 219) az északi orosz nyelvjárásokban (vö. KTJZNYECOV, Diai. 59).2 1.1.2. A votják és orosz mássalhangzó-rendszer legfontosabb különbsége, hogy az oroszban a palatalizált — nem palatalizált korreláció majdnem min­den mássalhangzóra kiterjed (a z és j kivételével), a votjákban viszont csak a,t^I,d > d, s '-v s, z "v z, ç ~ c, l ~ l', n <~: n pároknál találunk ilyen szem­benállást. Ezért a többi orosz palatalizált mássalhangzót a hozzájuk leg­közelebb álló nem palatalizáltakkal helyettesítette a votják. Például or. K, Kb ~ votj. k, or. p, pb <** votj. r stb. Ez a hanghelyette­sítés minden esetben bekövetkezett, ezért a továbbiakban együtt tárgyalom a két csoport megfeleléseit. 1.1.3. Zárhangok 1.1.3.1. Az orosz n, m, K, 6, d, z, rtib, db szabályos megfelelői a votjákban p, t, k, b, d, g, f, d. * Az első közleményt 1. NyK. LXXII, 323-362. 1 A számok itt és a továbbiakban a megfelelő szócikknek a szójegyzékben kapott sorszámát jelzik. * A rövidítések jegyzékét 1. az első közlemény végén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom