Nyelvtudományi Közlemények 74. kötet (1972)

Tanulmányok - Honti László: Észrevételek a finnugor alapnyelvi szibilánsok és affrikáták képviseleteiről [Bemerkungen zu den Vertretungen der Sibilanten und Affrikaten der finnisch-ugrischen Grundsprache] 3

10 HONTI LÁSZLÓ A déli osztják nyelvjárásokban szótagkezdeten c, szótagzáró helyzetben pedig rendszerint ë van (vö. STEESTITZ, i. m. 29). Itt indokoltnak látszik csak s fonémával számolni, miként az északi nyelvjárásokban is ë van, kivéve az obdorszkit, ahol 6 >> s >- s változás történt (a déliben a keleti í'-nek és az északi s'-nek t' (< c) felel meg, tehát az ősi affrikáták képviseleteinek tekintetében a déli nyelvjárások átmenetet jelentenek a keleti és az északi nyelvjárások között). A tavdai vogul nyelvjárásról ugyancsak elmondhatjuk, hogy nem ismeri az affrikátákat: a (KANNISTO:) ts, S (= STEINITZ: t'é, é) jelentkezése szigorú kombinációs szabályhoz van kötve: a ts csak szótagkezdó', az s csak szótagzáró helyzetben jelentkezik. (Erre is találunk utalást STEEsriTZnél: FgrKons. 27, jegyzet, de ezt is csak váltakozásnak tekinti.) A t's és az É fonematikus értéke é. Megjegyzés: Hasonló alternációt vélek felfedezni gyümölcs szavunknak a Halotti Beszédben szereplő alakjaiban (tehát szótagkezdő helyzetben affrikátával, szótagzáró helyzetben szibilánssal találkozunk): gimilcictul (gimil-ciktul), gimilftwl (gimilf-twl), gimilfben (gimilf-ben), gimílfnec (gimilf-nec). 6. 2. A fent elmondottak értelmében az obi-ugor nyelvek az (uráli, finnugor, ugor) alapnyelvi c, c fonémákat csak variánsokként őrizték meg, történeti fonológiai szempontból minden obi-ugor nyelvjárásban dezaffrikáció következett be. 7. A felhasznált etimológiai anyag c-1. votj. cum 'Kammer'; zürj. com, cum; osztj. V soydm 2. m. csillog- 'glänzen'; mord. E. éil'dor ; cser. KH cêlyêza-, colyêza-, colyd, U cêlyêza-, colyêza-, K cëlyëza-; votj. cil'al-, èil'al-; zürj. juljal-; osztj. Kaz. éuApï-; vog AK süly-, P süli-, Szo. éuly-3. m. nyj. csir 'Dippeleisen'; votj. ßiri, gère; zürj. gir 4. m. csókol- 'küssen'; vog. AK èoxdl 5. m. csorog-, csurog- 'rinnen, fließen'; osztj. Vj. t'ordy-, DN tárd-, Kaz. sört-, 0. sári-; vog. TJ sork-, AK sory-, P éurr-, Szo. sury-6. m. csupor 'Töpfchen'; zürj. éibl'eg, cipië 7. m. nyj. csün- 'erschaffen, welken'; votj. sin-; zürj. cin-; osztj. DN t'en-, 0 sin-8. fi. se 'es, der, jener'; é. se, see; mord. E èe, M sä; osztj. V t'i, fit, Ni. sït, O si 9. fi. setä 'Onkel'; lp. N cœcce, L. tjiehtjë, T ciecce, Kid. tsiept§E, Not. t'sieottsE; mord. E cice; cser. KH 6dCd, U cucê, K cücö; votj. cuz; zürj. coz, coz; vog. AK säs, P ses, Szo. sasiy 10. fi. solmu 'Knoten'; é. solm; lp. N cuoVbmâ, L tjuoVma, Ko. P tsuolma; mord. E éulmo, M sulma; m. csomó 11. fi. sonsar Tloh'; liv slezër ; mord. E cicav, M sicav ; cser. KH U ëurëë, K sur so ; osztj. V tunt, DN sims, 0 sus ; vog. TJ ms, AK sons, P m£, Szo. SWS 12. é. sim& 'höherer Rasenhügel'; cser. KH sür\yä, J ëuiqya; osztj. 0 éurjk; vog. AK sár, Szo. sa^Ä;, FL säkdr ; m. +segr