Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Rédei Károly: Zürjén szövegmutatványok [Syrjänische Textproben] 3

4 RÉDEI KÁROLY 5. Az ét kapcsolat t eleme szóvégi helyzetben általában kiesik, pl. boéf 'vedd!' ~ V bőét!, geé 'vendég' ~ V geét. 6. A dativus -li ragja néha accusativusi funkcióban fordul elő, pl. pili bittisni 'a fiút nevelték, meneli 'engem', sijeli 'őt' (a két utóbbi példa -e accusativus- és -li dativusragot tartalmaz). Alsó-vicsegdai nyelvjárás. Az alsó-vicsegdai nyelvjárást a Vim alsó folyása mentén fekvő M6bi (zürj. ibjas) és JIHJIH (zürj. ïaj) faluban tanulmányoztam. H6M a folyó jobb partján, JIHJIH pedig tőle 15 km-re északkeletre, a bal parton terül el. JIHJIH nyelvjárása számos vimies vonást mutat (átmeneti nyelvjárás). A nyelvjárás fontosabb jellegzetességei: 1. Az l hang viselkedése szempontjából az l ~ v, vagyis a vicsegdai típusba tartozik. Pl. viétala 'elmondom' ^ vistavni 'elmondani'. Az l bizonyos igeképzőkben (pl. -il-jil-) változatlanul megmarad: ig aggil 'nem láttam'. 2. A nem-első szótagbeli e és i helyett palatális mássalhangzók után e és * van. PL: pukée 'leül', edjegik 'gyorsabban', vickoéis 'a templomból', sajis 'mögül'. Az első szótagbeli jésített mássalhangzó utáni i hangból is gyakran i lesz: éile 'énekel'. 3. A nyelvjárárásra jellemző a morfémahatáron bekövetkező asszimiláció, pl. can 'csikó' ~ éannas 'csikók' (V. canjas), pel' 'fül' ~ pelTas 'fülek' (V p&ljas). 4. A jésített s helyén olykor js-, jis-t találunk (epentézis): jojs 'hegyes, éles' ~V joé, vojisa 'nyitott, nyitva' ~ voésa. 5. A tagadó ige múlt idejű alakjai és felszólító módja ugyanolyan, mint a Vm. nyelvjárásban: ig, in, iz stb., in muni 'ne menj!' (~ V eg, en, ez stb.). 6. A dativus -li ragja olykor accusativusi funkcióban használatos, pl. rduzikli oèke 'dicséri a férjét'. Szövegeimben fonematikus átírást alkalmazok, de a nyelvjárásra jellemző — a többi nyelvjárástól elkülönítő — specifikus allofónokat (pl. e, i a nom-első szótagbeli e, i helyett palatális mássalhangzók után) jelölöm. A zűrjén nyelvmutatványok magyar fordításában a minél teljesebb szöveghüségre törekedtem. A zűrjén szövegrészek szószerinti fordítását, valamint a magyar fordításban felesleges szavak, ül. szövegrészek fordítását szögletes zárójelben, a zűrjén eredetiből hiányzó, de a megértés vagy a stílus szempontjából elengedhetetlen magyar szövegrészeket (kiegészítéseket, magyarázatokat) kerek zárójelben közlöm. Vimi szövegek 1. [A cárfi és az elkergetett leány] 1. vazen olisni-vilisni gozja. nalen mamnis kuli. nalen mamnis kuli i ni kol'i, et'i ni kol'i. ajis véli silen meMikin, sija getraéis. seééa kor-ke dirji naja petni kucéisni gesiitni ic-inisked. a sija nilis korié loi da sili, meünikin ajis véli da sili piz éetis. piz éetis daj sija kiékaéis. voisni geétitan-inéis da i kuccis ic-inis sijeli pinöni. seééa sijeli, nise i vetlisni. ic-inis silié sojse keralis. 2. ni i dumacce: 'a kicce pe me voétiéa? kicée bara veéke me munaV silen ni-nem abu. munis da munis da munis da sije kicce-ke vois, seééa sili kujim tuj~voz vois, kujim tuj-voz vois i oz ted, kicée pirni. 'a inli pe me pe etacce pe ser