Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Honti László: Etimológiai adalékok [Etymologische Beiträge] 425

428 HONTI LÁSZLŐ LXIV, 150—164) található osztják szó is: (i. m. 151) с^гумъ-юхъ 'береза' (uo.) юхъ 'дерево'.2' A permi szavak őspermi *o-ra mennek vissza (1. LYTKIN, VokPerm. 67), az osztják adatok ősosztják *o-ra. Ennek alapján első szótagi fgr^*o-t tehetünk, fel. Szerintünk a zürj. tsom, votj. cum és az osztj. söyíhrí —ia csakugyan összetartoznak egymással — *сог)3-тз, *соуз-тз ~ *еог]3-тз, *еоуз-тз fgr. alapnyelvi szó folytatói. A zürj. Uom átkerült az oroszba (KALIMA: FUF. XVIII, 45, VASMER, REtWb.), valamint a vogulba (esetleg orosz közvetítéssel): KL. dum (-kwäl) 'чум, чуман' (kwäl 'Haus, Zelt') (1. KÁLMÁN, RLW. 247, RÉDEI, SLW. 160) és az osztjákba: (KT. 943) Mj. táom 'Wald„kasten" (eine Art Speicher, mit einem Fuß)' (1. TOIVONEN: FUF. XXXII, 82, STEINITZ, DEWO. 271—2). A finn (SKES.) (Kain.) suimu 'ketunkolo, -pesä- pieni onkalo maan sisässä; ahdas kapea paikka; pitkä, kapea, pajuista tehty kalanpyydys; tervavene; (LÖNNROT) räfkula' (Kuusamo, Kuolaj.) suumu 'ketun pesäluola'; karj. HÉuumu 'onkalo, luola, tunneH, ketun pesäluola', (GENETZ: Suomi 1882, 151) tuhmu 'luola (ketun)' szó esetleg ugyanennek a zűrjén szónak a régi átvétele(l. KALIMA észrevételét, LILJEBALD: VähKirj. 79:41). A finnségi szók egyrészt az 'állati lakhely' jelentésből, másrészt az ágakból, háncsból készült kunyhónak, sátornak a halrekeszték készítéséhez hasonló építési módjából érthetők meg. A zűrjén származtatást (esetleg orosz közvetítéssel?) valószínűsíti az a tény, hogy a szó csak a karjalaiban és a keleti finn nyelvjárásokban van meg. HONTI LÁSZLÓ Etymologische Beiträge 1. Ung. ez, e 'dieser, der' Verfasser bezieht in die Familie von ung. ez, e 'dieser, der' das wogulische Wort iú usw. 'jetzt usw.' ein, in dem das -n historisch mit dem uralischen Pronominalsuffix *-пз identisch ist. 2. Ung. picsa 'Weiberscham usw.' Die Herleitung des oben genannten ung. Wortes aus dem Slawischen ist unsicher. In den obugrischen Sprachen existieren Wörter, die einen Körperteil bezeichnen und eine dem ung. picsa ähnliche lautliche Form aufweisen: wog. pis usw. ,,Hüfte, Lende", ostj. pixtusw.

'Schenkel'. Zwar bildet das anlautende p- des ung. Wortes eine ernste Schwierigkeit bei einer Gleichsetzung mit den obugrischen Wörtern, doch scheint es möglich, daß das ung. Wort picsa auf dem Wege einer Vermischung eines auf ugrisch *ръсэ zurückgehenden urungarischen *fiea 'Weiberscham' und eines aus irgendeiner slawichen Sprache stammenden ръбка 'Weiberscham' zustande kam. Das auslautende -a von picsa ist wahrscheinlich das Possessivsuffix, daß das Wort heute hintervokalisch ist, läßt sich durch ein Umschlagen der Vokalreihe erklären. 3. Ung. szar 'Menschenkot, Unflat' FOKOS erklärte ostj. snf etc. 'Kot usw.' als Entlehnung einer ehedem im Syrjänischen existierenden Entsprechung des ung. szar 'Menschenkot, Unflat', hält aber 2 SEREBREJSTNTKOV (Вопросы финно-угроведения. V, 146) tévesen hozzákapcsolta a zürj. téom-hoz a vogul сое 'кожа, шкура, кора' továbbá az osztj. (TERESKIN, Ваховский диалект. 189) свумэт 'береза' szót és ennek zűrjén átvételét (LYTKIN, SrSl.) сюмод, 'береста'; берестовый, берестяной', valamint a (uo.) чуман 'берестяная коробка' szót.