Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Honti László: Etimológiai adalékok [Etymologische Beiträge] 425

426 HONTI LÁSZLÓ uráli, finnugor vagy ugor alapnyelvi *p- >• magyar p- hangfejlődésre egyetlen biztos adatunk sincs, de talán egy ugor alapnyelvi 'Schenkel' jelentésű szónak az előmagyarban 'Weiberscham; Arsch' jelentésűvé való fejlődése következtében erősen affektív, sőt obszcén volta megmagyarázhatná a szokatlan mássalhangzó-képviseletet. Igaz ugyan, hogy eredetileg onomatopoetikus jellegű szavainkban bekövetkezett a *p- >/- változás, pl. facsar, fakad (1. MSzFgrE.). (Legutóbb BÁRCZI GÉZA foglalkozott az alapnyelvi *p- magyar folytatóival (MNy. LVI, 240—2), s szerinte a *p- ^>p- képviselet ,,akár visszaütés következtében, akár egy konzervatívabb ősmagyar nyelvjárás gyér nyomaképpen" (i. m. 240) jelentkezhet. Az alapnyelvi szókezdő p-t megőrző szavak közt említi a picsa másik nevét: pina 'cunnus' (MNy. LVI, 241, LIX, 124), amely szerinte a N. fan, fon 'Schamhaare' szavunkkal függne össze. Ha ez igaz, szerintem itt is szükséges számolnunk a szó fokozottan affektív jellegével, ami ez esetben is magyarázhatná a hangtani szabálytalanságot.)A picsa -a-ja történetileg birtokos személyjel lehet, ami a testrésznevek körében nem ritkaság, vö. epe, N. mája, vese, zúza. Szavunk mai mély hangrendűsége átcsapással magyarázható, s ez ugyancsak nem példa nélkül álló jelenség: csira, méltó, nyír (1. MSzFgrE.). Tekintve, hogy nyelvjárásainkban a picsa jelentése mind 'Weiberscham' (olykor 'Ficke der Stute' is), mind 'Arsch' lehet (1. MTsz., CsángSz., SzamSz., SzegSz.), lehetetlen eldönteni, hogy melyik jött létre korábban, bár ennek nincs is különösebb jelentősége, hisz a testrésznevek gyakran vonatkozhatnak a közeli, érintkező testrészekre is (vö. LAKÓ: NyK. LII, 243; MSzFgrE. ágyék alatt). Ezt bizonyítja valag szavunk is, amelyet 'Arsch' és 'Weiberscham' (olykor 'Ficke der Stute') jelentésben is ismernek nyelvjárásaink. Minthogy picsa szavunknak szláv eredeztetése nem meggyőző, az obiugor szavakkal való egyeztetés helyessége is kétséges, s ugyanakkor — véleményem szerint — egyik sem utasítható el teljes bizonyossággal, felvetem annak a lehetőségét, hogy szavunk mai alakja szókeveredés eredménye: (ugor >•) *fica X (szláv >) picka > picsa, amit annál is inkább lehetségesnek tartok, mert hangalakjukat tekintve egymáshoz közelálló, részben vagy teljesen azonos jelentésű szavakról van szó, s a hangtani szabálytalanságok a szókeveredéssel kielégítő módon megmagyarázhatók. Sőt, továbblépve: ha a pina és a fan, fon csakugyan összetartoznak, vajon a pina ^-jének magyarázata nem a *fica X picka > picsa (vagy éppen a picka) hatásában rejlik? 3. Magyar szar 'Menschenkot, Unflat' A m. szar 'Menschenkot, Unflat', szarik 'scheißen' szavakhoz az alábbi rokon nyelvi szavakat kapcsolták: cser. (TscherT.) KH. s§r, U. sur 'Scheiße, Dreck, Kot', (PS.) K. Sur 'Scheiße, Mist', (TscherT.) KH. sa-ram, U. ëora-m 'scheißen, besudeln', (PS.) K. soram 'scheißen, misten' | mord. (PAAS., s-Laute 65) M. (Psen.) sarndd-, (Cs. Szu.) särdnd's-, E. seine-, särni- 'scheißen' (BTJDENZ: NyK. VI, 22 m., es., md.; MUSz. 278 m., es., tévesen: z.; VglWb. 685 m., es., md., tévesen: m., vepsze). Szerintünk mind hang-, mind jelentéstanilag jól illenek e szócsaládhoz a következő osztják adatok: (KT. 916) Ni. §nf, Kaz. s^'r 'Kot (des Renn- od. Elentiers) (Ni.), apfelförmiger Kot, Mist (auch vom Menschen) (Kaz.)'. FOKOS szerint (NyK. LV, 5—6, 20) azonban egy olyan kihalt, nem adatolt zűrjén szó átvételével állunk szemben, amely a magyar szar megfelelője, 01. azt is