Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 416

420 BEDÉI KÁROLY 141. Osztják külas- 'sich raufen, ringen' ,,Nord-ost jakische Texte (Kazym-Dialekt) mit Skizze der Grammatik" (Göttingen, 1968) c. szövegkiadványom 42. lapján olvasható a következő mondat: kulaètï pïtsdrjdn 'Sie begannen zu ringen'. Az itt szereplő külas- 'flpaTbCH; sich raufen, ringen' sem KARJALAINEN—TOIVONEN sem PAASONEN—DONNER szótárában nem fordul elő. A szót egyéb forrásokban sem találtam meg. Az osztj. Kaz. külaé- ige zürjénből való átvétel: (SzrSzlK.) AV. kul'aééi- flpaTbCH CÄHpaTbCfl, oÖAHpaTCbfl, JiynHTbcn (Hanp. KOpe, JibiKy)'. A mássalhangzómegfelelés (zürj. k-l'-é >> osztj. k-l-é) szabályos. A zürj. -Ï- > osztj. I (\) hanghelyettesítésről 1. TOIVONEN: FUF. XXXII, 120. A zürj. u-t k- utáni helyzetben a Kaz. nyelvjárásban w-val (< ősosztj. *o) veszik át (1. TOIVONEN: uo. 128). Az osztják és a zűrjén szó jelentésviszonyához vö. or. dpamb 'tépdes, tép' ~ dpambCR 'verekedik, verekszik'. 142. Zűrjén P donguz 'Schwein' Ezt a szót csak ROGOV és WIEDEMANN szótárából ismerjük: (ROG.) P. domy3 'cBHHbfl(?), (WIED.) P. donguz, (WIED., Zusätze) dongus, tyngus-d. 'Schwein'. A szótári adatokból nem derül ki, hogy mekkora területen van (vagy volt?) elterjedve. Tekintettel azonban arra, hogy a disznó általánosan elterjedt neve az egész zűrjén nyelvterületen az iráni eredetű poré, arra kell gondolnunk, hogy a P. donguz csak egészen szűk területen lehet — vagy lehetett — használatos. A P. donguz, dongus a kaz.-tat. durjgyz 'Schwein' korábbi *dorjguz (vö. ujg., kom. csag. torjuz, tar. tonus, trkm. donyz, oszm. donuz, domuz) alakjának az átvétele, s valószínűleg a tatár kereskedők révén került át a permjákba.4 A szó a

permjákban affektív jelentésűvé válhatott — úgy látszik, erre utal a tyngus-dongus ikerszó —, sőt talán a „felesleges" szókölcsönzés motivációja is az affektivitás lehetett. 143. Zűrjén ke ja 'Brustbein des Vogels' A zürj. (WUo.) V. Sz. keja 'Brustbein des Vogels', (FOKOS-FUCHS) V. keja 'Schlüsselbein, Schulterblatt der Ente', Pr. kel ja 'Brustbein des Vogels; Rückenbein (?) des Vogels', (RÉDEI, kézirat) FV. (Usztykulom) keja, këja 'Brustbein des Vogels' szóval etimológiailag azonos a (FOKOS-FUCHS) V. keja 'Skelett, Gerippe; oberer Rand (Bord) des Bootes'. (FOKOS-FUCHS szótára a két szót elkülöníti egymástól !) Az alakváltozatok közül a kelja az eredetibb, a V. keja korábbi *kevja alakra megy vissza. A kelja, (*kevja >J keja a kel, kev 'Bindfaden, Schnur, Band, Strick' -a melléknévképzős alakjából (vö. FOKOS-FUCHS: V. Ud. kevja, Pr. kelja 'mit Schnur, Henkel usw. versehen') keletkezett. A feltehető 'kötéllel ellátott, kötélzet; mit Seil versehen, Seilwerk' -> 'csontváz; Skelett' jelentésfejlődés könnyen érthető. — A (SzrSzlK.) FV. keja-dod 'KpecTuoBan KOCTb (y rrrau)' (dod 'caHH, B03')) összetétel létrejötte a (WUo.) Sz. Lu. kora-dod, Ud. kora-dojd 'Schlitten zum Fahren der Menschen, Sonntagsschlitten, Korbschlitten' <-^ '(Ud. auch) Rückenbein des Vogels' (vö. SzrSzlK: AV. kora-dojd 'KpecTuoBaa KOCTb (y nrnu)') hatásában leli ma-4 RÓNA-TAS ANDRÁS

kollégám szíves közlése szerint a tat. o > u hangváltozás a XIII. század közepe után kezdődhetett, s feltehetőleg a XVI. század végéig lezárult.