Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)
Tanulmányok - Bereczki Gábor: Cseremisz szövegmutatványok (cirill) 25
26 BERECZKI GÁBOR egy-két sajátság megőrződött az eredeti lakosság nyelvéből is, mindenekelőtt a c-zés. A harmincas évek elején jelentős számú orosz települt ide a Kiró vi területből, s ma szinte minden cseremisz falunak van többé vagy kevésbé jelentős orosz lakossága, s ennek következtében elég erős az oroszosodási folyamat. Különösen a férfiaktól gyűjtött szövegekben sok az orosz szó és kifejezés, nem ritkán egész mondatok. A szövegek írásában a hagyományos hangjelölést némileg egyszerűsítem, itt-ott módosítom is. ts, ts, dz. dz helyett c, c, g, g jelet írok, ß helyett pedig w-t. Az nd hangértéke IID VJL mb-é mB, az rjg-é pedig rja, az ng, ng hasonló módon nS, nS mind az erdei, mind a lipsai szövegekben. A magánhangzóknál az o, n hangokat ü, ü-vel jelölöm. Az erdei cseremisz terminust, amelyet a mezei ekvivalenseként használ a szakirodalom a Volga bal partján és az ettől keletebbre eső vidékeken élő cseremiszség jelölésére, tanácsos lenne csak a magát is e névvel illető cseremisz népcsoportra alkalmazni. Az alább bemutatott erdei cseremisz nyelv járásváltozatok lényeges hangsúlyozási, hangtani, alaktani, mondattani sajátságaikban megegyeznek az eddig ismert hegyi nyelvjárásokkal. A szókincsbeli eltérés is minimális. Ezt az egész nyelvterületet bízvást nevezhetnénk hegyi-erdei nyelvjárásnak. Az általam bejárt erdei cseremisz nyelvterületen hangtani tekintetben ugyanazokban a szavakban felel meg a a mezei o-nak és ä a mezei a-nak, mint a hegyi nyelvjárásokban. A mezei u, w-nek megfelelő 3, d hangok tekintetében sincs különbség. Ami a mezei e ~ hegyi ä megfelelést illeti, a hegyivel pontosan azonos állapotot találunk Marijszkie Kilemari (cser. Ma'rd Kdle-mar) és Pamjal (cser. Pä-mjäl) falu nyelvjárásában. A többiekében az e > ä hangfejlődés sokkal kisebb mértékű. A hegyi nyelvjárásban mutatkozó szórványos u > o hangfejlődési tendencia hatása szinte ugyanazokban a szavakban mutatkozik M. Kilemariban és Pánijaiban, de Aktajuzsban és Nyezsnurban (cser. $3'tsir) már kisebb mértékű, máshol pedig elenyésző. Itt viszont egyes helyeken nagyobb mértékű, mint a hegyiben — M. Kilemari, Pamjal és Aktajuzs kivételével — az o > ö hangfejlődés, pl. a hegyiben ton, Ôon '-val, -vei' itt tön, öön. A mássalhangzók közül, mint már utaltam rá, legszembetűnőbb a c és c fonéma viselkedése. M. Kilemariban és Pánijaiban ugyanazokban a szavakban van c és c, mint a hegyi nyelvjárásban, Bolsoje Kibejevoban (cser. J3le-jäl 2) már számos esetben c-t találunk a hegyi c helyén, máshol pedig csak az újabb orosz jövevényszókban van c. M. Kilemariban és Pamjalbán a hegyi cseremisz % fonémának néha % felel meg, pl. yß'na 'vendég', yß-lä 'egész'. Az esetek többségében azonban a szó elején itt k, intervokalis helyzetben pedig y áll a helyén, pl.: ka-l3k 'nép' kd-têre- 'beszél', maya-n 'milyen', teye-n 'ilyen'. Máshol meg néha hanghiány mutatkozik, mint a mezei nyelvjárásokban, Abanurban pl. wna 'vendég'. Az alaktan területén a perfectumot M. Kilemariban, Pamj albán és Aktajuzsban ugyanúgy képezik, mint a hegyi nyelvjárásban. Máshol a többes-2 A hagyomány szerint a falu lakói valamikor a Volga (cser. KH. Jêl) mellől telepedtek át, de hogy mikor, azt senki se tudja. .
