Nyelvtudományi Közlemények 73. kötet (1971)
Tanulmányok - Karaulov, Jurij: A szókészlet szemantikai mezői (osztják nyelvi anyagon bemutatva) (cirill) 136
138 KARAULOV, JUUIJ Adott esetben a nypma\ szóhoz a következő szavak kapcsolódnak: exmuüma (iderepülni), Myxrtibi Matyma (átrepülni, elrepülni), HOX ambiMtna, HOX nypumma (felrepülni, felszállni), nypmblMma (lefelé repülni, leszállni), nypumma (elrepülni), nypummiima (röpködni), dmmu Manma (leresztülrepülni). Mint már említettük, vizsgálódásunkat az összegyűjtött 4000 szóra korlátozzuk. Több olyan szó, amely a nypma szóval van hasonló kapcsolatban, szó jegyzékünkben nincsen. A B halmaz — olyan szó, mely nemfogalmat fejez ki a mező nevéhez viszonyítva (a B halmaz magába zárja az 0 halmazt). Ebben az esetben ez a neema (haladni) szó lesz. Az E halmaz — antonimákat tartalmaz a mező nevéhez viszonyítva, azaz olyan szavakat, amelyek a B halmazba tartoznak és szemben állnak a mező nevével (az 0 halmazzal) a nemfogalom alapján. Az antonimák szféráját a rajzon bevonalkáztuk. Példánkban ezek a következő szavak lesznek: eamuma (mászni), ycbma (úszni), myuima (lépkedni). Dv D 2 , . . . D n — olyan szavak, amelyek asszociatív kapcsolatban vannak a maggal (azaz amelyek közös komponensekkel bírnak és a szélesebb szféra azonos jelentéséhez tartoznak). A rajzon a Dv D 2 , . . . D n halmazok az 0 halmazzal kereszteződnek. A nypma szóhoz kapcsolódnak a következők: eoü (rovar), naKbim (csapat, madársereg), nacma (gyorsan), nypmuncbi, Manuncbt (madárnak a röpte), mamma (leszállni — madárról), moxmbimeoü (madár). Lényegében ilyen a mező struktúrája. 2. Két feltételezés. A szócikkek típusainak vizsgálatakor két feltételezésből indulnak ki. a) A szócikk elnevezésével, a mező neve (magszó) megválasztásának kérdésével kapcsolatban sok a nehézség. A másik megközelítésnél, amikor is a kész logikai sémából indul ki egy-egy szerző (pl. J. CASARES) a szókincs felosztásakor, ez a kérdés nem okoz nehézségeket. De az ilyen séma szubjektív, és kérdéses, vajon ez az elfogadott séma megfelel-e a reális helyzetnek. Amennyiben nem egy előre elkészített sémára támaszkodunk, hanem a meglevő szókészletből indulunk ki, a mező nevét a szókészlet nagy tematikus csoportokra való felosztása után választjuk meg. Ezekből a csoportokból sorozatos próbálkozások módszerével választjuk ki azokat a szavakat, amelyek magszók lesznek és amelyekhez más szók kapcsolódhatnak. A továbbiak egyszerűsítése érdekében fogadjuk el azt a feltételezést, hogy ki tudjuk választani a magot, amely körül csoportosítanunk kell a szavak fent megnevezett halmazait. így első kiindulási tételként azt fogadjuk el, hogy az 0 halmaz sohasem üres (O ^ 0): azaz a mező neve mindig létezik. b) Gyakorlatból ismeretes és különben is világos, hogy nincs olyan szó, amely a többitől függetlenül létezne, azaz nincsen magányos szó, amely szemantikailag ne kapcsolódna többé vagy kevésbé szorosan a nyelv más szavaihoz. Ezért jogosan fogadhatjuk el második kiindulási tételként a következő feltételezést: a D halmaz sohasem üres (D ^ 0). Tehát a szó (adott esetben a mező neve) mindig asszociatív kapcsolatokkal bír, mindig léteznek olyan szavak, amelyeknek vannak közös szemantikai komponensei a maggal (természetesen, nem minden komponens közös, csak néhány, esetleg csak egy). Ily módon, a fenti két feltételezést elfogadva a szócikkek struktúrájának vizsgálatakor csak négy halmazzal dolgozunk, az — A, B, C, E — halmazokkal.
