Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Nyirkos István, Unkarilais-suomalainen sanakirja 445

SZEMLE - ISMERTETÉSEK 445 kainak ismételten való kiadásával nagy segítséget kapnak a kutatók, különösen a fiatalabb nemzedék, melynek hiányos a könyvgyűjteménye. De a két csoportra való osztályozás más fényben világítaná meg azt a hasznos tevékenységet, amelyet a Kiadó végez, kiemelné annak kettős küldetését. Az Indiana Egyetem nyelvészeti sorozata több magyar kutatónak alkalmat adott arra, hogy idehaza idegen nyelven kiadhatatlan vagy egy évtized múlva esetleg kiadható monográfiájával a nemzetközi tudományosság elé lépjen. Ilyen értelemben is hasznos számunkra a UAS tevékenysége, noha a fenti tény tehetetlenségünk bizonyítéka is. ERDŐDI JÓZSEF Nyirkos István: Unkarilais suomalainen sanakirja. Magyar—finn szótár Helsinki, 1969. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura. (SKS Toimituksia 292.) 392 1. 8° NYIRKOS ISTVÁN, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem adjunktusa öt éven át tanította lektori minőségében a magyar nyelvet a helsinki egyetemen. Ez idő alatt nemcsak egyetemi munkáját végezte teljes odaadással, és a magyar nyelvtudomány művelőjeként feltűnően jó eredménnyel, hanem egyúttal elmélyítette finn nyelvi ismereteit, sokoldalú érdeklődésével beleilleszkedett a finn életbe, és munkásságával, egész magatartásával tiszteletet és becsületet szerzett a magyarságnak és a magyar kultúrának. Helsinki működésének maradandó érdeme az az egyre fokozódó érdeklődés, amelyet a magyar nyelv és a magyar kultúra iránt tanítványaiban és szélesebb körben is fel tudott kelteni ós meg tudott tartani. • Bármilyen hihetetlenül hangzik, magasabb igényeket kielégítő magyar—finn szótár nem volt NYIRKOS szótára előtt. WEÖRES GYULA „Magyar—finn zsebszótára" (1934, Otava) igen jó segítséget nyújtott a Magyarországra ellátogató turistáknak, de terjedelménél fogva sem elégíthette ki azok igényeit, akik olvasni akartak magyar szövegeket. Az egyetemi oktatás számára LAKÓ GYÖRGY (Helsinki, 1940 és 1957, SKS Tóim. 216) és NYIRKOS ISTVÁN (Helsinki, 1965, Tietolipas 40) szerkesztettek magyar olvasókönyvet az olvasmányok megértését szolgáló szójegyzékkel. En magam ötven Petőfi-vers nyelvtani magyarázatával készítettem magyar nyelvkönyvet olyan finnek számára, akik vezetés nélkül tanultak magyarul (Unkarin kielen opas. Petőfin runoja selityksineen. Helsinki, 1932, Werner Söderström), s ebben megvolt a versek szóanyaga is, de egy szótárt természetesen ez sem pótolhatott. A magyar tanulmányokat bizonyos fokig segítették a közvetítő szótárak, s akik már meglehetős jártasságot szereztek a magyarban, használhatták PAPP ISTVÁN kitűnő finn—magyar szótárát (Budapest, 1962, Akadémiai Kiadó, 1119 I). A magyar—finn szótár megvalósításáért hálával tartozunk a Finn Irodalmi Társaságnak, és személy szerint Toivo Vuorela professzornak. Az ő kezdeményezésére írta meg NYIRKOS a szótárt, amelynek finn nyelvi anyagát SEPPO STIHONEN fii. magiszter nézte át. A szerző a finn és magyar nyelvű előszóban szótára előzményeit ismerteti, majd a szótár használatára vonatkozó utasításait közli (1 — 8. 1.) A rövidítések jegyzékét a magyar ábécé követi a betűk nevével ós a hangok kiejtését magyarázó megjegyzésekkel (9 —10. 1.) A szótári rész 10 000 szócikket ós 26 000 adatot tartalmaz az a névelőtől a zsűri szóval bezárólag. A megadott keretek között benne van a szótárban az a szóanyag, amelyre a mai magyar szellemi és anyagi kultúra iránt érdeklődő finneknek szükségük van. A szótár nemcsak az egyetemi hallgatók vizsgaigényeit elégíti ki, hanem segíti azokat is, akik a magyar nyelvű nyelvtudományi irodalmát óhajtják megismerni, de segíti azokat is, akik a szépirodalom iránt érdeklődnek vagy újságot olvasnak, beleértve a sporthírek rovatát is. Természetes, hogy a megadott keretek között nem találhat helyet a szótárban minden magyar szó, ós a közhasználatú szóknak sem minden jelentésárnyalata. De megtalálhatók az igen jó érzékkel összeválogatott szócikkekben a legfontosabb vonzatok ós a közhasználatú szólások. Utóbbiakat a szerző — nagyon helyesen — nem szószerint fordítja, hanem a jelentés szerinti megfelelő finn .kifejezéssel. A szavak ós szólások értelmezése ellen valóban nehéz kifogást találni, néhány esetben mégis a második kiadás számára figyelembe lehetne venni néhány észrevételt: áldozatot hoz: pontosabban'antautuauhriksi, tehdä uhrauksia'; alakitható: egyik jelentése 'muodostumiskykyinen, muodostettavissa oleva' ('taipuisa, mukautuvainen' = 'simul -lékony'); tekintettel az aszúbor nagy tekintélyére és kedveltsógére pontosabb magyará-