Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)
Tanulmányok - Kiefer Ferenc: Egy új jelentéselmélet felé [Towards a new theory of meaning] 193
EGY ŰJ JELENTÉSELMÉLET FELÉ 197 sek rendszerét. Ebből a szempontból vizsgálja IRENA BELLERÍ a mondatok szemantikáját. BIERWISCH a melléknevek jelentésproblémáival foglalkozott behatóbban (1967a). A mondat jelentés kérdéseinek vizsgálata szükségszerűen felvetette a kérdést, hogy hogyan lehetne a mondat határain túllépve a szemantikai vizsgálódásokba a mondatkörnyezetet a („szöveget") is bevonni. Sok szintaktikaiszemantikai kérdés nem dönthető el a mondatkörnyezet vizsgálata (azaz megfelelő szövegelmélet) nélkül. Hogy csak néhányat említsünk: emfázis, szórend, téma-réma, ellipszis, pronominalizáció. Megindult azoknak az úgynevezett referenciális mutatóknak a beható vizsgálata, amelyek a mondatkörnyezetre utalnak (határozott névelő, névmások, bizonyos szintaktikai szerkezet stb.). E téren BIERWISCH, BELLERT és Híz eredményei érdemelnek említést. A mondatkörnyezet vizsgálatának fontosságát egyébként a strukturalista irodalomtudomány nyelvészeti iránya már régebben felismerte (vö. magyar vonatkozásban PETŐFI S. JÁNOS tanulmányait!). A tisztán szemantikai jellegű vizsgálódásokon kívül tovább folytatódnak azok a munkák, amelyek a szintaxis és szemantika viszonyára igyekszenek fényt deríteni. Az erre vonatkozó legfontosabb irodalom is oldalakat venne igénybe. A tárgyalt problémák természetére vonatkozóan valamennyire a Bevezetés a generatív nyelvelméletbe c. kis jegyzetünk is nyújthat tájékozódást (KIEPER 1969). A fentiek alapján kirajzolódnak az új, generatív nyelvelmélet komponensét képező jelentéselmélet körvonalai. Ennek az elméletnek a felépítését így képzelhetjük el: a g 0 1 0 M • "2 s ce 1 N 00 ' a g 0 1 0 M • "2 s ce 1 N 00 (a) a jelentés metaelmélete (a jelentés egységei, a jelentés törvényei, stb.) a g 0 1 0 M • "2 s ce 1 N 00 a g 0 1 0 M • "2 s ce 1 N 00 (b) szószemantika (a szótári egységek ábrázolása) a g 0 1 0 M • "2 s ce 1 N 00 a g 0 1 0 M • "2 s ce 1 N 00 (c) szintaktikai struktúrák szemantikája (a mondatkörnyezet figyelembevételével) a g 0 1 0 M • "2 s ce 1 N 00 Aüár generatív, akár interpretatív szemantikai komponenset képzelünk el magunknak, (a) és (b) nem változik. A különbség (c)-ben mutatkozik. Az egyik esetben a szintaktikai struktúrák adottak, azokat csak értelmezni kell. A másodikban viszont a szintaktikai struktúrákat szemantikai alapstruktúrákból kiindulva kell előállítani. A két megközelítésmód egyenértékűnek látszik.