Nyelvtudományi Közlemények 72. kötet (1970)
Tanulmányok - Krammer Jenő: A svájci német népnyelv mint műfordítások nyelve [Schwyzerdütsch als hochliterarische Übersetzungssprache] 180
A SVÁJCI NÉMET NÉPNYELV MINT MŰFORDÍTÁSOK NYELVE 181 Ez azonban mind beszéddel kapcsolatos jelenség, s még nem magyarázza meg, miért fordítanak is svájci német népnyelvre. Megmagyarázza azonban a fentebb megkockáztatott feltevés, hogy a fordítások egy része a nyelvjárási anyanyelv szeretetéből keletkezik, az iránta megnyilvánuló fokozott érdeklődésből s némi becsvágyból, hogy íme magas igényű irodalmi alkotások is megszólaltathatók ebben a nyelvjárásban. Sőt nemritkán az a benső érzés is közrejátszik, hogy az — ti. a nyelvjárás — bizonyos szempontból alkalmasabb is az eredeti tolmácsolására. Ebből az érzésből születik meg a teljes berni német Odyssea Albert Meyer fordításában.13 A fordító hosszú éveket, életének jelentős részét szentelte ennek a munkának s a vele kapcsolatos nagyon lelkiismeretes tanulmányoknak. Ö maga így nyilatkozik arról, hogy mi ösztönözte erre; „Homer bärndütsch! Welches war die Ursache, die Antrieb und Auftrieb gab, Homer in meine Mundart zu übertragen? ... Es war weder Sensationslust noch verwegener, ketzerischer Tatendrang. Ich fühlte mich geführt und wuchs und erstarkte an der Größe und Schwere der Aufgabe . . . Der Hexameter war für mich kein Fremdgewächs. Lange schon hatte ich bemerkt, daß der Berner sich seiner bedient, besonders in der Erregung."2 Adjunk ízelítőt az első énekből (Pallas Athene macht em Telemach Muet): A berni német variáns: Göttlechi Tochter, o sing mer da.s Lied doch vom gwaglete Ma itz! Isch es gwüss ihn ja, wo Troya, di herrlechi Veschti het proche. Het er drafabe dert mängerlei Lüten örter gelehrt bekenne, Allerlei Bittersch u Leids ufem Meer uss erlabt und erlitte.3 J. Heinrich Voß irodalmi német fordításában: Sage mir, Muse, die Taten des vielgewanderten Mannes, Welcher so weit geirrt, nach der heiligen Troya Zerstörung.4 Hasonló intellektuális becsvágy vagy nyelvi öntudat, szinte filológusi kedvtelés ösztönözhette Ovidius fordítóját is, a davosi Valentin Buhle r t, aki így indokolja munkáját: „An Probiár odar ama Varsuáchji etlichi Vers (Rîmi chamma nid säga, d'Römar heid nit g'rimat) us am b'ruamta Dichtar Ovid, zuägnamnsat in ünschi ruchhaffi Taväsar Sprache." Fordításából íme egy rövid próba; összehasonlításul elöljáróban a latin s irodalmi német szöveg: Ver Iam violas puerique legunt hilaresque puellae Rustica quas nullo terra serente vehit. D e r L e n z Veilchen lesen zumal die Knaben und lustigen Mädchen Die, sonder Sämann, uns ländliche Flur wohl verleiht. Dar Lang si Schon läsand Lilja und Cheßlär* die Buäba und lustige Maitja, Wa ohni Sejär d's Land ferggat nisch van im selb. la ALBERT MEYER, Homer Bärndütsch. Odyssee. Francke-Verlag, Bern, Gesänge I—XXIV. Zweite Auflage, 1963. 2Uo. 7. o. 3Uo. 9. o. ;•',., 4 JOHANN HEINRICH Voß, Homers Odyssee. Abdruck der ersten Ausgabe, Leipzig. Druck und Verlag von Philipp Reclam jun. 4. o.
