Nyelvtudományi Közlemények 71. kötet (1969)

Tanulmányok - Moór Elemér: Pénz szavunk származása nyelvi, archeológiai és településtörténeti adatok tükrében [Die Herkunft unseres Wortes pénz ’Münze; Geld’ im Spiegel sprachlicher, archäologischer und siedlungsgeschichtlicher Daten] 79

PÉNZ SZAVUNK SZÁRMAZÁSA 89 amelyek a magyar törzsnévi helynevek léttrejöttét eredményezték. Ezeknek a törzsnévi helyneveknek a zöme ugyanis a Dunántúlon és a Kisalföldön fordul elő; még pedig van az én korábbi Összeállításom szerint törzsnévi helynév Baranyában 5, Somogyban és Tolna határán 21, a Bakony külső környékén 22, Nyugat-Magyarországon 9, a Dunakanyar környékén 44, a Csallóközben és Nyitra környékén 31, vagyis összesen 132.17 13. Ha mármost összehasonlítjuk a törzsnévi helynevek előfordulásait a lócsontos honfoglaláskori sírok előfordulásaival, akkor nem nehéz felismerni, hogy a Dunántúlon, a Kisalföldön és a Dunakanyar környékén vagy négyszer annyi törzsnévi helynév akad, mint lócsontos lelőhely, ellenben azokon a Tisza melléki tájakon, amelyeken legsűrűbben akadnak lócsontos sírok, törzsnévi helynevek csak gyéresen találhatók.18

Ebből azt hiszem, szükségszerűen következik, hogy azok a magyarok, akik a törzsnévvel megnevezett falukat a Dunántúlon és a Kisalföldön alapították, azokról a nagyalföldi tájakról kerültek ki, ahol a leggyeresebben találhatók törzsnévi helynevek, de legsűrűbben akadnak lócsontos sírok. Mivel pedig azok a szlávok, akikkel őseink többsége a Tisza mellékén együtt élt, szlovákok voltak, az általuk átvett földműves-kultúra, illetve ennek szlovákos terminológiája az egész országban érvényre jutott, amikor magyarjaink szétköltöztek a Tisza mellékéről. Persze nem a maguk jószántából szaladtak innen szét az országban, hanem nyilván a kormányzat telepítette szét őket, mégpedig elsősorban is védelmi célból. Ezt a célzatot különösen jól lehet felismerni azon a törzsnévi helyneveket tartalmazó sávon, amely a tiszántúli síkság keleti mellékén a Közép-Berettyótól a Körösök és a Maros vidékén 17 Meg

kell még jegyeznem, hogy a törzsnevek közé soroltam a hasonlóan megjelenő Székely, Tárkány és Varsány helyneveket is (ezeknek összes száma az országban 40). 18 Arra

az elvre való tekintettel, hogy valamely honfoglaláskori magyar törzs eredeti szállásterülete semmi esetre sem lehetett azon a vidéken, ahol a neve helynévként megtalálható, megkíséreltem idézett 1944-es tanulmányomban a honfoglaló törzsek eredeti szállásterületeit megállapítani. Ebben a lokalizációs törekvésemben azonban néhány botlás bekövetkezhetett. Nem ismertem ugyanis akkoriban még a lócsontos sírok elhelyezkedését, de azt sem tudtam még, hogy őseink a Dunántúl erdős vidékeit a X. sz. első felében még semmi esetre sem szállták meg. Ha mármost abból indulunk ki, hogy Konstantinos Porph. magyar informátora a felsorolásban a 950 körüli helyzet alapján topográfiai szempontból bizonyos rendet igyekezett tartani, ezért — úgy látszik — a felsorolást először az északabbra megtelepült törzsekkel kezdte el, mégpedig nyugaton a kabarokkal. Utána a Nyék törzset említette, amelynek az eredeti szállásterülete azonban nem Zala megyébe helyezendő — mint korábban gyanítottam —, hanem tekintettel a lócsontos sírokra az Alsó-Rába környékére helyezhető, sőt szállásterülete esetleg átnyúlott az Alsó-Vág mellékére is. Az utána következő M egy er törzset Székesfehérvár tágabb körzetébe helyezhetjük. Az utána következő Kürt törzset korábban Baranyába helyeztem. Erről azonban szó sem lehet, mert lócsontos sír arrafelé nincsen. Ellenben ezt a törzset minden további nélkül a Zagyva mellékére helyezhetjük, ahol lócsontos sírok is akadnak és ez a táj közvetlenül csatlakozik ahhoz a Tisza-szakaszhoz, ahová már korábban a Gyarmat törzset helyeztük, márpedig Konstantinosnál a Kürt név genitivusa egybe van írva a Gyarmat névvel (Kovcrovye/nárov). Utána a Tarján név következik,, amely törzset korábban is a Felső-Tisza-szakasz mellékére helyeztünk. — Ez után Konstantinos informátora a magyar törzsek felsorolását nyilván a délebbre lakó törzsekkel folytatta. Mivel a tolnai Duna-szakasz mellékén vannak lócsontos sírok, nyilván ide helyezhetjük a Jenő törzset, mert itt ez a név helynévként szintén nem fordul elő (korábban az Alsó-Rába mellékére helyeztem). Ezután a Körös mellékére helyezhetjük Konstantinos felsorolásának megfelelően a Kér törzset, majd tőle délre a Maros mellékére a Keszi törzset. Vagyis az újabb szempontokra való tekintettel a korábbi lokalizációs kísérletünkkel szemben csak három törzs feltételezett eredeti szállásterületét kellett máshová helyeznünk.