Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: Prolatívusz, tranzitívusz, lokatívusz a zürjénben, a votjákban és a finnugor alapnyelvben [Prolativ, Transitiv, Lokativ im Syrjänischen, im Wotjakischen und in der finnisch-ugrischen Grundsprache] 47

PROLATÍVUSZ, TRANZITÍVÜSZ, LOKATÍVUSZ 53 (2) bőrvylyn loktyslön Jcőrjas byt't'ö lebzisny synödtiys „A hátul érkezőnek a rénszarvasai szinte röpültek a levegőben" (Rasszk. 87). (3) kodi tajö tujöd munas, sijö kulas „Aki ezen az úton megy, az meghal" (Fok. II, 45). b) v o t j á k (1) kamt i paroxot lökte „Auf der K a m a kommt ein Dampfschiff" (Műnk. III, 337). (2) so éuresti lökte bajàr „A uf dieser Strasse kommt ein Bojare" (Munk. III, 168). (3) tace murt veé dünn e et i völkkoz „Az efféle ember el fog terjedni az egész világon" (Munk. II, 54). 81.23. Nem egy finnugor nyelvész volt és van, aki tiszteletreméltó alapossággal foglalkozott egy-egy finnugor nyelvvel úgy, hogy ismereteit kizárólag szótárakból, nyelvtankönyvekből és szöveggyűjteményekből meríthette, az élő, valóságban beszélt nyelvvel nem volt módja megismerkedni. Ennek óhatatlan következménye, hogy az adott nyelv a közvetett megismerés miatt ilyen vagy olyan mértékben holt nyelv marad a kutató számára, amelyhez csak a segédkönyvekben szereplő értelmezések, fordítások, tehát mindig egy másik, idegen nyelv jel- és jelentésrendszerének közvetítésével férkőzhet hozzá. Ez pedig — jól tudom magam is — sokszor zavaróan hat és megnehezíti a tanulmányozott nyelv objektív tényeinek, összefüggéseinek helyes felismerését. Jelen esetben: ami a magyar vagy német nyelvben Wo-kasus, az a zürjenben és votjakban nem az. A wo ? és welchen Weg entlang ? lényeges szemléleti és nyelvi oppozíciójára föntebb utaltunk már (lásd 2. pont). WICHMANN elhanyagolta ezt és helytelen következtetésekre jutott, UOTILA és LAKÓ az ő nyomán járt, a tévedésben is logikusan: a tranzitívusz egy „einfacher Lokativ", s ebből következően eredetileg is az volt („der Transitiv ist seinem Ursprung nach eine Art Lokativ"). Hogy mi volt, mi nem volt, majd a további vizsgálatok döntik el. Egy bizonyos: ma mindenesetre nem az. 81.24. LAKÓ a ProsCx és TransCx között morfoszemantikai különbségeket látott. Következő lépése: „Da zwischen dem Prosekutiv und dem Transitiv auch ein formeller Unterschied konstatiert wurde, müssen der Prosekutiv und der Transitiv als zwei ursprünglich verschiedene Kasus angesehen werden". Ez a következtetés módszertani meggondolásokból szerfölött elgondolkodtató. LAKÓ adatközlései szerint a votják ProsCx és TransCx egyaránt -ti, akkor pedig nincs közöttük alaki különbség (ha azonban az -eti ~ -yti alternánsokat is figyelembe vesszük, tisztázandó az utóbbiak és a -ti mai és egykori morfológiai viszonya). A zűrjén -öd és -ti között az alaki különbség valóban fennáll a mai nyelvállapotban. De a jelenkori morfológiai eltérés nem feltétlenül jelent eredeti kettősséget, még csak elvi síkon sem, gyakorlatilag pedig — mint látni fogjuk — még kevésbé: a mai helyzet nem vetíthető vissza maradéktalanul egy korábbi, évezredekkel előbbi nyelvállapotba. Itt a szinkrónia és diakrónia veszélyes összekeveredéséről van szó, s'félő, hogy a módszertanilag nem megnyugtató eljárás téves eredmények szülőjévé váük. Különböző korú nyelvállapotokat nem szabad egy síkon vizsgálni, külöabözo nyelvi területek között (pl. szemantika és morfológia) sem szabad elmosni & határokat, mert következtetéseink lehetnek tetszetősek, de helyesek aligha*