Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: Prolatívusz, tranzitívusz, lokatívusz a zürjénben, a votjákban és a finnugor alapnyelvben [Prolativ, Transitiv, Lokativ im Syrjänischen, im Wotjakischen und in der finnisch-ugrischen Grundsprache] 47

PSOLATÍVUSZ, TEANZITÍVUSZ, LOKATÍVUSZ 51 implicit megfogalmazásai is azt jelentik, hogy a proszekutívusz — tranzitívusz probléma új mederbe terelődött, tehát közelebb jutott az újraértékeléshez és megoldáshoz. v

;;''*! 7. 1948-ban D. V. BUBRIH szolgáltatott újabb adatokat témánkhoz. Zűrjén nyelvtani vázlatában (KRSz. 231—296) egyetlen prolatívuszi esetről nyilatkozik (nepexodtíblü nadoc-nak nevezi), amelynek két allomorfja van: -őd és -ti. Mint példáiból kiderül, ezeket fakultatív változatoknak tekinti: muna mujasőd <^mujasti „megyek a földeken", pyri vossa okosod ^őftősti „beléptem a nyitott ajtón", bosti sijős kiődys ^kitiys „kézen fogtam őt". Adatainak forrásait nem tüntette föl. Ezt különösen azért fájlaljuk, mert az első kettővel szemben harmadik példamondatának fakultatív alternációja fiktív és abszurd. Egy esztendővel később a zűrjén irodalmi nyelv grammatikájáról írott munkájában tételesen is kijelentette, hogy az -od és -ti alakokat fakultatív változatoknak tekinti.6 Ez utóbbi kérdéssel részletesen kell majd foglalkoznunk, s akkor meglátjuk, hogy BUBRIH állítása elnagyolt és kissé félrevezető általánosítás. 8. Az 1950-es évek elején a finnugor komparativisztika egyik markáns egyénisége, LAKÓ György foglalkozott több tanulmányában a vizsgált zűrjén és votják ragok problematikájával. 81. 1950-ben jelent meg „Zur Frage des permischen Prosekutivs und Transitivs" című értekezése (SUST. XCVIII, 219 — 243), amelyben a két rag jelentését elemezte, és ebből próbálta kideríteni eredetüket. WiCHMAisnsr nyomán LAKÓ is két esettel számolt: (1) proszekutívusz (ragja: zürj. -őd, votj. -ti) (2) tranzitívusz (ragja: zürj. -ti, votj. -ti). A votják -eti <-^ -yti rag nem szerepel a feltüntetett adatok között. Vajon miért nem ? Leíró szempontból feltétlenül figyelembe kell venni _ és LAKÓ vizsgálata (legalább részben, kiindulásában) szinkron leírásnak értelmezhető. Vagy talán mégsem? Eleve történeti—összehasonlító interpretációban tüntette volna föl a fenti ragmorfémákat, s így a votják -eti ***> -yti első morfofonémáját hangtörténetileg úgynevezett tővégi magánhangzónak minősítvén nem tekintette azt a raghoz tartozónak? Ha igen, akkor viszont ugyanezt kellett volna tennie a zűrjén -őd esetében is, amelynek -ő-ja nyelvtörténetileg egykor úgyszintén a tőmorfémához tartozott, nem az esetraghoz. 81.1. A kitűnő dolgozatban LAKÓ nagy filológiai apparátussal és gondos elemzéssel vizsgálja a fönti ragok jelentését. Eredményeit a következőkben foglalja össze (i. m. 242 — 243): „Die Ergebnisse unserer Erörterungen können folgendermássen zusammengefasst werden: 1. zwischen dem Prosekutiv und dem Transitiv lässt sich in den meisten Fällen ein feiner Bedeutungsunterschied feststellen oder m. a. W. der Verwendungskreis der beiden Kasus weicht im allgemeinen voneinander ab. Da zwischen dem Prosekutiv und dem Transitiv auch ein formeller Unterschied konstatiert wurde, müssen der Prosekutiv und der Transitiv als zwei ursprünglich verschiedene Kasus angesehen werden; 8 «YnoTpeôJieHHe -öd H -mi KaK noKa3aTejieH nepexoAHoro naflewa coßepmeHHO 6e3-pa3JiHiH0» (BubrGr. 53). 4*