Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)
Tanulmányok - Bereczki Gábor: W. Steinitz és E. Itkonen finnugor vokalizmuselmélete és a cseremisz nyelv [Die Theorie über den finnisch-ugrischen Vokalismus von W. Steinitz und von E. Itkonen und die tscheremissische Sprache] 23
W. STEINITZ ÉS B. ITK0NEN FINNUGOR VOKALIZMUSELMÉLETE 31 pa'ndd ;î\. jousi 'íj, kézíj' ~cser. KJEL. ja'rjez ; é. tőtkes 'Schleie, cyprinus tinca'^ cser. KH. tà'td stb. Ezek a példák is a hegyi cseremisz másodlagos o ^>a hangváltozási tendencia mellett bizonyítanak. 8 esetben a PF *a-nak mindkét cseremisz nyelvjárásban a felel meg, pl. : fi. vasta- 'szemben' ^cser. IL, KH. ßastares stb. Tudjuk azonban, hogy a cseremiszben a szóbelseji hangsúlyos a-nak rendkívül erős asszimiláló hatása van az első szótag hangsúlytalan magánhangzójára, pl. or. (pOHüpb 'lámpa' > cser. (PS.) panar; or. cOAÔam >• cser. (PS.) soldat. A cser. KH. la'ksd 'Grube, Vertiefung' (~fi. lakso, laakso) csak a hegyi nyelvjárásból ismeretes, ahol az a lehet másodlagos. Egyetlen szó képez kivételt, a cser. U., KH. manam 'sagen'. A cser. U. síi/ód, KH. su'öd 'hundert' (^fi. sata) és a cser. U. üld-, ül, KH. ül 'das Untere, unter' (~fi. ala-) alakok ü-je csak *w-ból fejlődhetett. Mind az s, mind az l indukáló hatását gyakran tapasztalhatjuk a cseremisz nyelv járásközi u «~ ü megfeleléseknél is. Végeredményeben megállapíthatjuk tehát, hogy a PF. *a-nak a cseremiszben az általunk vizsgált etimológiákban két szabályos folytatása van: o és u. A PF. *ä általánosan elfogadott vélemény szerint másodlagos nyúlás eredménye, külön nem térünk ki rá. PF. *ä ^cser. e: fi. järve- 'tó' ^-cser. U. jer, KH. jár; fi. kärke- 'fekete harkály' ~cser. U. ke~ry%; fi. Iahte- '(el)indul' r^> cser. U. lektwm, KH. lä'ktäm (13). PF. *ä ^cser. i: fi. kate- ~cser. U., KH. kit; fi. säkiä 'harcsa' r^cser. M. sii: si'i-yol, KH. si: si'-yol; fi. täyte- 'tele' ^cser. U. tit'S (20). A PF. *ä-nek a cseremiszben ugyancsak két fő folytatását találjuk. Az i folytatáshoz sorolom a fi. pähkinä 'mogyoró' ^cser. püks ; fi. jäähty 'hül, lehűl' ~cser. U. dü'std, KH. ü'std-íéle megfeleléseket, amelyek csak *«-ből fejlődhettek a környező mássalhangzók hatására. Az olyan megfeleléseknél, ahol a nyugati nyelvjárásokban i, a többiekben pedig e van, minta fi. vävy 'vő' ~ cser. U. ße'rß, KH. ßrrjgd esetében, ott a nyugati alakokat tartom eredetibbnek. Emellett tanúskodnak a cseremisz nyelv csuvas jövevényszavai is, pl. csuv. éir 'schreiben' >>cser. JU., J., KH. sir-, B., T. ser-, M. serem; csuv. jis 'Familie' > cser. KH. jis, U. jes (vö. RÄSÄNEN: SUST. XLVIII, 92—3). A csuv. i-t a cseremisz hanghelyettesítéssel «-vei vette át, amely sok mezei nyelvjárásban e-vé változott. Ugyanilyen az or. 3UÖKa 'bölcső' > cser. (BEKÉ) K., V., JO. si'pkä, CÜ., CK. sepka' szó is. Az orosz i-nek is tucatnyi szóban találjuk e folytatását, mégpedig elsősorban a keleti nyelvjárásokban, pl.: cser. (BEKÉ) CK. pe-n(d'zdk 'kabát'<< or. nyj. nundoicaK; cser. U. me-r-jiiimd 'Weltgott'< or. MUp 'világ' (cser. jù'mê 'isten') stb. A hegyi nyelvjárásban sok esetben ä megfelelése van a PF. *ä-nek, mint pl. a fentebb idézett cser. KH. jär 'tó' esetében. Ez azonban korábbi *e-ből fejlődött, amit számos csuvas jövevényszó is mutat (1. BEKÉ: FUF. XXIII, 72—3), s a PF. *e-nek is több esetben felel meg a hegyi cseremiszben ä, míg a mezei nyelvjárásokban e van, pl.: fi. me 'mi' ~cser. KH. ma, U. me; fi. kevät ~cser. Ü. ker\e-z, KH. kä-rjgdz. PF. *e r^cser. e: fi. kehä 'kör, kerület' ~cser. U. kè-.t'ëd, KH. kè\tëd 'Sonne'; fi. se 'ez, az' ro cser. KH. sè-ôd; fi. te 'ti' ^cser. U. te, KH. tä (9).
