Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)
Tanulmányok - Bańczerowski, Jerzy: A gyengülés–erősödés folyamata a finn nyelvben [Über den Prozeß der Verstärkung und Lenierung in der finnischen Sprache] - 277
278 JEBZY BAtfCZEROWSKI Agricolánál gyenge fok gh, g, ghi, ghw, i, ij, w w, u d, dh a mai finn irodalmi nyelvben gyenge fok 0 (v két labiális mgh. között) v d A y spiráns gyengülése Agricola ideje óta tovább folytatódott, és több helyzetben e hang teljes eltűnéséhez vezetett. A dentális spiráns helyén azonban ma d áll. Felvetődik a kérdés, vajon erősödéssel kell-e számolnunk? Könnyen megállapíthatunk bizonyos szabálytalanságot mindkét spiráns esetében. Minden előzetes várakozás ellenére a *y legyengültebb állapotban jelentkezik, mint a *<5. Elméleti feltételezéseink figyelembevételével a leníciónak éppen az utóbbit kellett volna erőteljesebben érnie. Itt talán azt mondhatnánk, hogy azok a következtetések, amelyeket csak a mai irodalmi nyelv alapján vonunk le, nem elégségesek, mert felteszik, hogy a d mint a *ő mai folytatása mesterségesen az íráskép hatására jött létre.5 Ilyen körülmények között a leghelyesebb, ha az egyes nyelvjárások tényeit bemutatjuk. Ismét egy táblázat segítségével tesszük szemléletessé a változásokat: Nyugati nyelvjárások *y > <ß> j> h, \ v *ß >v (általában; csak labiális mgh. előtt *<5 > d, ô, è, 1, r, j, s hangeltűnés) Keleti nyelvjárások *7 > 0> ]> v *«5>0 (ritkábban j, v, h) (KETTUNEN, SM. III. 76-90., 108-126., 149-151.1.) Az első tekintetre észrevehetjük, hogy azok a szabálytalanságok, amelyeket az irodalmi nyelv alapján megállapíthattunk, különösen a nyugati nyelvjárásokban jutnak kifejezésre, feltételezett *y spiránsnak mai folytatásai jobban legyengültek, mint a *<5 spiránséi. Ezen hangoknak a keleti nyelvjárásokban való fejlődése úgy tűnik, a mi elméleti elveink szerint folyt le. A *y spiráns nem gyengült le jobban, mint a *<5, ami várakozásainknak megfelel. Úgy látszik tehát, hogy a nyugati nyelvjárásokban a ô leníciója lefékeződött, és ez megmentette ezt a spiránst a végleges eltűnéstől. Ezzel kapcsolatban két kérdés merül fel: hogyan jött létre a gyengülés fékezése, és ez miért éppen a ô esetében nyilvánult meg? Ezt véleményünk szerint az okozhatta, hogy a kérdéses néptörzsek távolabb éltek a tulajdonképpeni gyengülés központjától, s ennek következtében a folyamat nem volt olyan intenzív ezen a területen. Ehhez járulhatott még a finn törzsek Finnországba való átvándorlása, aminek folytán a folyamat középpontjával való eredeti kapcsolat még lazábbá válhatott. A gyengülés lefékeződése tehát egybevág az erősödés intenzitásának növekedésével az erős fokban, mert ez a lefékezés az ellenkező folyamatot, erősödés kezdetét jelenti (1. ZABROCKI elméletét a folyamatok 5Vö. CoLiJNDER, CGUL 108. 1.; HAKULINEN, Handbuch der finnischen Sprache I. 1957. 8. 1.; RAPOLA, VK 29-30, 48. 1.
