Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Bereczki Gábor: W. Steinitz és E. Itkonen finnugor vokalizmuselmélete és a cseremisz nyelv [Die Theorie über den finnisch-ugrischen Vokalismus von W. Steinitz und von E. Itkonen und die tscheremissische Sprache] 23

W. STEINITZ ÉS E. ITK0NEN FINNUGOR VOKALIZMUSELMELETE 27 Az elmondottak alapján bizonyosra vehetjük, hogy a cseremisz első szótagbeli ö, ű, d, s a delabializáció folytán belőlük fejlődött hegyi cser. §, d hangok nem eredetiek, hanem a szomszédos török nyelvek hatására korábbi u, ü, i-hől fejlődtek. Ilyen egyezés egymással sok évszázados szoros kapcsolatban álló nyelvek esetében nem lehet véletlen. Az a tény, hogy a szóban forgó hangok egészen távoli török nyelvekben is megvannak, valamint az, hogy a csuvas, és a tatár hatás a cseremiszben rendkívül erős, fordítva viszont összehasonlíthatatlanul kisebb, mind a török > cseremisz irányú hatás mellett szól. Mari Autonóm Köztársaság \ Az o, ü hangok elterjedése PwS<l Az o,

ü-böl delabializálódott 3, 3 hangok elterjedése \Az ö, ü he/yen u, ű van Az ő, ü (>> §, d) a cseremisz föld nyugati részén egy összefüggő nagy területen regisztrálható. Egyes vidékek lakossága itt az erdős, mocsaras felszín miatt rendkívül gyér, s így a nagy terület nincs arányban a lakosság számával. BEKÉ ÖDÖN gyűjtéséből ide tartoznak a jaranszki (J., JO., JP.^ JT.), a vetlugai (V), a csebokszari (C., CN.) és részben a joskar-olai (CK, CG) valamint a delabializálódott a, § alakokat mutató hegyi (K., KA., KJ., KK., KM., KN., KS.) nyelvjárások. Ezekben a nyelvjárásokban az esetek többségében ugyanazokban a szavakban vannak redukált magánhangzók. Szép számmal találunk azonban példát eltérésekre is, mikor egyes nyugati nyelvjárásokban redukált hangot várnánk, s ehelyett teljes hang van. Elég ha BEKÉ ÖDÖNnek a cseremisz nyelv csuvas jövevényszavai hangtörténeti tanulságairól írott cikkére (FUF. XXIII, 66—84) utalunk. Itt csak két tanulságos eset bemutatására szorítkozom: cser. (BEKÉ) V., J. una, CK., C. őna', K. %§'na 'Gast' < csuv. (PAAS.) %dna, Szp. %őna; (BEKÉ) JO., Ö. utarem, K. dta'rem 'retten, befreien'< csuv. (PAAS.) %§Dar. Az első szóban a V. es a ü., a másodikban pedig a JO. és a ö. nyelvjárásokba akkor kerültek a szóban forgó csuvas szavak, mikor még a csuvasban u volt, s a későbbi u > ö változás nem terjedt ki rájuk. Hasonló