Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Szépe György: Selected Writings of Gyula Laziczius 268

268 SZEMLE — ISMERTETÉSEK Selected Writings of Gyula Laziczius Edited, with an Introduction, by THOMAS A. SEBEOK (Indiana University). Mouton & Co. Hága—Párizs, 1966. A „Janua Linguarum. Studia memoriae Nicolai van Wijk dedieata" című sorozatban, az LV. szám. 226 1. Mint ismeretes LAZICZIUS 1957-ben, hatvanegy éves korában, meghalt. (Halálaiéi folyóiratunkban HARMATTÁ JÁNOS — LAZICZIUS GYULA egyik leghűségesebb barátja — emlékezett meg: NyK. LX, 210—3). A kötet szerkesztője, a magyar származású SEBEOK TAMÁS annak idején szintén írt róla egy figyelemre méltó megemlékezést (Word XV, 175 — 82). Most ez a nekrológ áll a kötet ólén (11 — 21), mintegy bevezetésként LAZICZIUS életművének, személyének megértéséhez. A szerkesztő ehelyütt mindössze az idegen (nem magyar) nyelven megjelent írásokat gyűjtötte egybe, nyilvánvalóan elsősorban a nem magyar (pontosabban a magyarul nem olvasó) nyelvészek számára. S bár köztudomású, hogy LAZICZIUS munkásságának zöme magyar nyelven jelent meg, s életművének méltó értékeléséhez négy magyar nyelvű könyvének s nagyszámú cikkének ismerete is szükséges, mégsem haszontalan ez a kötet (a kegyelet gesztusán túlmenően). A külföldi közönség számára mégis csak ad némi képet az elhunyt kiváló magyar nyelvtudósról; a magyar közönség számára hozzáférhetővé tesz néhány, magyarul nem publikált ós csak igen nehezen hozzáférhető LAZICZIUS-írást. A kötet — a szerkesztő előszaván ós bevezetésen kívül — három részre osztható föl. Az első részbe egyetlen, lényegében esztétika-történeti tárgyú írás tartozik: „Fr. Hegel befolyása V. Bjelinszkijre (22 — 37; német nyelven); a szerző bölcsészdoktori értekezésének tömörítése 1929-ből. A kötet harmadik része a Fonetika német fordításából ad közzé négy fejezetet: A fonetika tárgya és felosztása; A fonetika rövid története; Írás és hangjelölés; A szótag-kérdés története. — A német fordítás (Lehrbuch der Phonetik, Berlin, 1961. Akademie-Verlag) — az azóta szintén elhunyt — WOLFGANG STEINITZ műve. Itt említjük meg, hogy STEINITZ professzor sokat fáradozott azon, hogy LAZICZIUS visszatérjen a magyarországi nyelvtudományi életbe. Ennek elismeréséül ajánlotta neki, hatvanadik születésnapjára, ezt a kötetet a szerkesztő. — LAZICZIUS már nem érte meg a német fordítás kiadását. S nem érte meg — a német fordítást is figyelembe vevő — második magyar kiadás megjelenését sem (Fonetika. Bp. 1963. Tankönyvkiadó. — FÓNAGY IVÁN kiegészítésnek számító utószavával). A kötet közepót nyolc tanulmány alkotja. Ezek közül öt valamilyen formában ismeretes a magyar olvasó számára is. Ezeknek a cikkeknek az adatai a következők: (i) Probleme der Phonologie. Zeichenlehre — Elementenlehre. Megjelent: Ungarische Jahrbücher XV, 495 — 510 (1935); e kötetben: 38 — 58 lap. (ii) A New Category in Phonology. Megjelent: Proceedings of the Second International Congress of Phonetic Sciences. Cambridge, 1936. University Press. 57 — 60. — E kötetben: 59 — 63. (iii) Das sog. dritte Axiom der Sprachwissenschaft. Megjelent: Acta Linguistica (Kopenhága) I, 162 — 7 (1939). — E kötetben: 64—70. (iv) Zur Lautquantität. Megjelent: Archiv für vergleichende Phonetik III, 245 — 9 (1939). — E kötetben: 71 — 6. (v) Die Scheidung langue-parole in der Lautforschung. Megjelent: Proceedings of the Third International Congress of Phonetic Sciences. Ghent, 1939. Laboratory of Phonetics of the University. 13 — 23. — E kötetben: 77—89. Csupán emlékeztetőül említjük ezeknek a tanulmányoknak a tárgykörét. A fonéma meghatározása, emfatikum (i, ii, v); langue-parole s a fonológia-fonetika viszonya (iii, iv, v); a fonetikai kvantitás kérdése (iv). Valamennyi írás tanulságos ma is, amikor számos alapvető kérdésben erősen változott a nyelvészeti közfelfogás világszerte. . * A következő három írása a II. világháború után jelent meg külföldön ós idegen nyelven, ezért a magyar olvasók általában ezeket kevésbé ismerik. Ezeket a témákat is előadta a budapesti egyetemen 1949-ig tartott előadásai során, de magyarul már nem adta közzé.