Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések [Etymologien] 155

160 REDEI KÁROLY 113. Mordvin al 'Ei' A mord. (PAAS.) E., M. al 'Ei', dem. E. aine ua. szót K. VILKUNA (FUF. XXI, 162) — TOIVONEN közlésére hivatkozva — a finn (LÖNNR.) ola 'flinta' ['kovakő'] és a lapp K. (1884) T. vieille (oa), Kid. ueill 'Feuerstein' szóval vetette egybe. A finn—lapp—mordvin szót K. VILKUNA korai ó'sárja, TOIVONEN (Vir. 1953: 25) viszont balti jövevényszónak (vö. lett uola 'Kiesel; Ei', litv. ûlà 'Fels') tekinti. A SKES. a mordvin szót nem említi; a finn és a lapp szót vagy a korai árjából, vagy a baltiból való kölcsönzésnek magyarázza. A mordvin szó valóban sem hangalak (a finn o-nak nem felelhet meg mord. a), sem jelentés szempontjából nem illik a finn és a lapp szóhoz. Véleményünk szerint a mord. al 'Ei' etimológiailag azonos a mord. (PAAS.) E., M. al 'das untere, unten befindliche' szóval. A mord. al 'das untere . .' szónak ui. 'fészek' jelentése is ismeretes, pl. karga-al 'daru fészke', laska-al 'menyét fészke' (1. JUHÁSZ — ERDÉLYI, Moksa—mordvin szójegyzék), s így az al 'Ei' szóban 'vnek az alja; das Untere' -*• 'fészek; Nest' -> 'tojás; Ei' jelentésfejlődéssel számolhatunk. Hasonló ('Nest' -* 'Ei' -+ 'Hode') jelentésváltozás figyelhető meg fészek 'Nest' szavunk permi megfelelőiben is: zürj. poz 'Nest' <^Lu. pózolni 'Eier legen'; votj. (MŰNK.) Sz. puz 'tök (embernél is állatnál); tojás' (vö. E. ITKONEN: UAJb. XXVIII, 65, 1. még FUV.; SKES.). 114. Mordvin l'evks 'Junges (v. Tieren), Kind' A mord. (PAAS.) E. l'evks, M. lefks 'Junges (v. Tieren), Kind' szónak a finn lapsi 'Kind' szóval való egyeztetése (AHLQVIST, MdMGr. 161) azért nem fogadható el, mert a mord. -vks, -fks szó végnek a finnben nem felelhet meg -ps(TOIVONEN: FUF. XXI, 121). TOIVONEN (uo.; Vir. 1953: 346) szerint a mordvin szó deverbális származék egy önállóan nem adatolt He-, le- igéből. A szóképzésre vonatkozóan vö. Jèirnifks 'Rolle, Bündel' (^Icirnems 'krümmen, biegen'), ponafks 'Haarflechte' (^ponan 'schnüren, flechten, winden'), sodavks 'Merkmal, Verstand' (<~^sodams 'wissen, kennen, erkennen') stb. (i. h.). TOIVONEN (uo.) a kikövetkeztetett mord, le-, le- igét a cser. (WICHM.) KH. li-äm, U. lia-m 'kalben, lammen (KH., U.), füllen (KH.)' szóval vetette egybe. Véleményünk szerint lehetséges, hogy az említett szókban a m. Vész (le-, l'év-) 'sein; werden' ^finn lie-: lienen, lienet stb. 'dürfen, mögen, [vielleicht] werden' stb. cseremisz, illetőleg mordvin nyelvi ekvivalense rejlik. A 'kalben, lammen, füllen' jelentésű cseremisz szó hangalakilag azonos a (WICHM.) KH. li-äm, U. lia-m 'sein, werden, möglich sein' igével. A m. lësz '--'finn lie- megfelelője a mordvinból nincs kimutatva (vö. MUSz. 698; VglWb. 1084; NyH.7; SzófSz.; FUV.; SKES.), de a finn ie (< *ë) hangnak a l'evks, lefks szóban levő E. e. M. e szabályosan felel meg (vö. E. ITKONEN: FUF. XXIX, 311). így hangtanilag nincs akadálya annak, hogy a kikövetkeztethető mord. E. le-, M. le- alapszóban a finn lie- stb. megfelelőjót lássuk. Származtatásunk jelentéstanilag is valószínűnek látszik. Vö. m. lësz 'sein, werden' <-** R. N. 'geboren werden'; N. ellëssz 'idő előtt (halva) születik (a gyermek)' (MTsz.); lét 'Sein, Wesen' ^R. 'Geburt'. Magyarázatunkat az teszi valamelyest bizonytalanná — legalábbis a cseremisz szót illetően —, hogy a cseremisz ige nem 'geboren, werden', hanem aktív 'kalben, lammen, füllen' jelentésben használatos.