Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)
Tanulmányok - Vászolyi Erik: A finnugor személyjelek kérdéséhez 3
4 VÁSZOLYI ERIK és mennyisége azonban, sajnos, eleve béklyóba veri lehetőségeinket, s ezért a történeti módszer alkalmazásáról fájó szívvel kell lemondanunk. Nem marad más hátra, mint vagy a mai nyelvállapot deskriptív vizsgálata, vagy a két permi nyelv ide vonható adatainak összevetése, ami viszont ismét az összehasonlító módszer alkalmazását jelentené, legföljebb szűkebb körre vonva, két közeli rokon nyelv összehasonlítására korlátozva. Hogy azonban ennek az utóbbi eljárásnak milyen nehézségei vannak, elegendő alig néhány adat komparatív szembeállítása. Vizsgáljuk meg az alábbi példákat.3 Zűrjén Nom mort ember mortőj emberem mortjasőj embereim mortnym emberünk mortjasnym embereink Acc mortős embert mortős emberemet mortjasős embereimet mortnymös emberünket mortjasnymős embereinket Inst mortőn emberrel mortnam emberemmel mortjasnam embereimmel mortnanym emberünkkel mortjasnanym embereinkkel Prol mortőd emberen át mortődym emberemen át mortjasődym embereimen át mortődnym emberünkön át mortjasődnym embereinken át Votják gurt falu gurte falum gurtjosy falvaim gurtmy fal vünk gurtjosmy falvaink gurtez falut gurtme falumat gurtjosme falvaimat gurtmes falvunkat gurtjosmes falvainkat gurten faluval gurtenym falummal gurtjosynym falvaimmal gurtenymy falvunkkal gurtjosynymy falvainkkal gurteti falun át gurtetim falumon át gurtjosytim falvaimon át gurtetimy falvunkon át gurtjostimy falvainkon át Mindössze négy esetet választottunk ki találomra a zűrjén főnévragozás tizenhét, illetve a votják tizenöt esete közül — többet azért nem, mert úgy csupán a bonyodalmakat növeltük volna tovább. Mit látunk így is? Nem számítva az eltéréseket a két közeli rokon nyelv között az esetragok hangalakja avagy a birtok és birtokos számának jelölése terén, az első személyû birtokos alaktani jelölője lehet -őj, -e, -y, -my, -me, -ym, -nym, -m vagy 0. Ezt a meglepő alaki változatosságot bonyolítják a felsorolt elemek morfonológiai eltérései, az esetrag és személy jel disztribúciójának különbözőségei, olykor egyszerűen az az elemi probléma, hogy a Cx&Px szegmentumok alaktani taglalásakor, a kázusrag és személy jel morfémájának azonosításakor is vissza kell hőkölnünk (mert például az Inst esetében mit tekintünk esetragnak és mit személyjelnek?). 3 Itt is, a továbbiakban is a B. COIXINDER munkáiban bevezetett fonematikus átírást használjuk. Az egyöntetűség és egyszerűség kedvéért különféle forrásokból származó, tehát különféle átírások segítségéve( l lejegyzett adatainkat ezen fonematikus írásrendszer betűivel és mellékjeleivel transzlitteráljuk.
