Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: A finnugor személyjelek kérdéséhez 3

A FINNUGOR SZEMÉLYJELEK KÉRDÉSÉHEZ 33 2.1.Egr -ysen-yd 2.2.Inst -en-yd A Cx morféma azonosítható, Px — -yd. D: B&Cx&Px. 3.Prol -eti-d A Cx morféma azonosítható, Px = -d. D: B&Cx&Px. 4.Elat -y&tyd Ugyanazok a problémák merülnek föl, mint a megelőző paradigmák ElatCx&Px szegmentumainak vizsgálatakor. A kérdés itt is nyitva marad. ö.Term -okid Lásd a 13.21.5. pontot. 6.1ness -ad Illat -ad Lásd a 13.21.6. pontot: 7.Acc -te Lásd a 13.21.7. pontot. E szegmentum esetében egy — a tőmorféma végén álló morfofonémától függő — alternáció jelentkezik. Vessük össze az alábbi példákat: gurt „falu": AccCx&Px2Sg gurtte nules „erdő": „ nuleste pydde pyd „láb": kyz „fenyő": ki „kéz": skola „iskola" kyzde kidé skolade Mint látjuk, a tőmorféma végén álló zöngétlen hang utánaz AccCx&Px2Sg szegmentuma -te, zöngés hang (akár C, akár V) után viszont -de alakban jelenik meg. 14.22. BPl&Cx&Px2Sg szegmentumok 1.1.Nom -yd-0 1.2.Adess -yd-len 1.3.Abl -yd-les 1.4. Állat -yd-ly 1.5. Cárit -yd-tek 1.6.Adv -yd-ja 1.7.Appr -yd-lan A szegmentumok Cx része azonosítható, Px = -yd-. T>: B&Plx&Px&Cx. 2.1.Egr -ysen-yd 2.2.Inst -yn-yd 3 Nyelvtudományi Közlemények LXIX/1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom