Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: A finnugor személyjelek kérdéséhez 3

14 VÁSZOLYI ERIK 3.Appr -lan-nym 4.1.Inst -nanym vagy 4.2.Iness -anym -nym-lan 4.3. Illat -anym 4.4.Elat -synym Négy szegmentumtípust kaptunk. Taglalásuk a következő meggondolá­sok alapján történt. 5.11. A Cx morfémát azonosíthatónak tartjuk, mert a B&Cx paradigma minden ragmorfémáját ismertnek tekinthetjük. 5.12. A Pxl morféma azonosítása gondot okoz, mert a Cx&PxlSg paradigma elemzésekor sem tudtuk minden esetben tisztázni, hogy mit kell a PxlSg exponensének tartanunk, azaz hogy a PxlSg morfémának milyen allomorfjai és milyen esetben jelennek meg. A Pxl azonosítását tehát e para­digma esetében is kiindulásunkkor részben bizonytalan tényezőnek tekint­hetjük. 5.13. A Pix exponensét egyelőre ismeretlennek tekintjük. Mindaddig ugyanis, amíg az előbbi kérdést bizonytalan tényezőként kell számontarta­nunk, a -nym, illetőleg -nym- szegmentumról csak annyit állíthatunk, hogy ebben a formában mind a birtokos többesét, mind annak első személyű voltát jelzi, de taglalását kétségesnek kell ítélnünk. Mert egyrészt (a PxlSg mor­féma -ym allomorfjávai szembeállítva) lehetséges a -n-ym szegmentáció, s ez esetben az -n- rész lenne a- Pix elem, a következő pedig a Pxl jelölője. Lenne, úgy mondtuk, mert pillanatnyilag a másik szegmentálási lehetőséget sem tarthatjuk képtelenségnek (-ny-m). Hogy erre a — látszólag szőrszál­hasogató és unalmas — óvatosságra komoly okunk van, az a továbbiakból még világosabban kitűnik majd. A -nym szegmentumot tehát egyelőre tagolat­lanul hagyott morfológiai egységként kezeljük, és egyrészt a tőmorfémával, másrészt a Cx morfémával szembeállítva vizsgáljuk. 5.2. Térjünk vissza a Cx&PxlPl paradigma négy szegmentumtípusának elemzésére. 1.1 — 7. A csoport mindegyik tagjában világosan azonosítható mind a Cx, mind a Pxl Pl exponense. Az 1 — 6. esetben a disztribúció ugyanaz, mint a megelőző három Cx&PxSg paradigma megfelelő szegmentu­maiban. Újdonság, hogy a jelen csoportban szerepel az AccCx&PxlPl is. PxlPl = -nym-. D: B&PxPl&Cx. 2.1 — 5. Mind a Cx, mind a PxPl azonosítható. PxlPl == -nym. D: B&Cx&PxPl. 3. Az ApprCx&Px hasonló alternációját utoljára a Cx&PxlSg para­digmában figyelhettük meg (lásd Cx&PxlSg 3.3.). Míg azonban ott az Egr és Cárit Cx&Px is hasonló ingadozást mutatott, itt ez a kettősség egyetlen esetre korlátozódott. PxlPl = -nym ~ -nym-. D: B&Cx&PxPl ~ B&PxPl&Cx. 4.1—4. Megkísérelhetnők a négy toldalék taglalását a -nym szegmentummal szembeállítva. Mivel azonban Cx elemük azonosítása egyelőre nyitott kérdés maradt (föntebb, a Cx&PxSg paradigmák ugyanezen négy esetének vizsgálatakor), elemzésüket most is célszerűbb későbbre halasztanunk. 6. Végrehajtandó feladatunk a következő paradigma toldalékainak szegmentálása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom