Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)
Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések - 94
Szófejtések 75. Magyar fázik 'frieren' Fázik 'frieren, es ist ihm kalt' szavunknak biztos etimológiai megfelelője: csak az osztjákban van: (KT. 769—70) DN. potta, V. Vj. pattá 'frieren (DN., V., Vj.), gefrieren, zufrieren (DN., V.), kalt werden (DN.), erfrieren (V.)' stb. (FÁBIÁN: MNyszet. VI, 107; SETÄLÄ: Nyr. XXVI, 6; FUFA. XII, 45; SUSAiK. XXX/5: 71; NyH.7; EtSz.). A kérdéses szamojéd megfelelőkre vonatkozóan 1. SETÄLÄ: i. h.; Beitr. 82; K. DONNER: SUSToim. XLIX, 150; LEHTISALO: SUSToim. LVin, 131. A fázik családjába vonható még az osztj. (KT. 760 — 1) DN. pot 'Schneerinde, Harsch', Ni. put, Kaz. pot 'hohe Eisschicht, die vom Schnee und Wasser auf Waldbächen zurückgebheben ist (oft im Niveau der Ufer)' és talán a vog. (MSz.) É. put 'jégburok fölötti víz; das Wasser über dem Eis', (STEIN., WogVok. 32) Szo. put 'Eisrinde' szó is. A fázik és az obi-ugor főnévi alakok jelentés viszonyára vö. m. fagy 1. !Frost', 2. 'frieren, gefrieren' ~ osztj. DN. päi stb. 'dicke Eiskruste' (Beitr. 45; NyH.7; EtSz.; SzófSz.; FUV.; SKES.). A vogul szó, minthogy csak az északi nyelvjárásokból ismerjük, osztj ákból való kölcsönzés is lehet. 76. Magyar fekély 'Geschwür, Abszess' Fekély 'Geschwür, Abszess' [1488 k.: Ew hasath fekel war fogta (OklSz.): 1508: fékeitekkel telles (DöbrK. 347); N. feki, fekíjj, fökény, fököny, fököny 'Warze']. Egyeztethető a következő szóval: vog. (MSz.) P. päkmänti : jü palpäkmänti 'a fa megreped a fagytól'; (MTr.) É. pokmati 'fölpukkad'; (KANN., közli LIIM.: FUF. XXX, 264) AK. pakdp-, FK. päkdp-, Szo. pokap- 'aufbrechen, zu strömen anfangen (Bach, Fluß im Frühling); hervorbrechen (Sonne); einen Riß bekommen (Szo.)', AK. pä%l-, FK. pà'/l-, Szo. pokl- 'bersten, aufbrechen, zu strömen anfangen'. A magyar szó eredeti hangutánzó jellegét a *p >/ változás következtében elvesztette. A fekély -(é)ly eleme de verbális névszóképző. A vog. -marit, -mat, -dp, -l deverbális igeképzők. A szócsaládnak a magyarban és több rokon nyelvben veláris változata is van: m. fakad stb. (1. MUSz. 489; Beitr. 62; NyH.7; EtSz.; SzófSz.; FUV.; SKES.). — A vogul szót sokáig a fakad megfelelőjének tekintették (NyH.7 ; EtSz.; SzófSz.; FUV.; SKES.). Ez azonban a vogul első szótagbeli eredeti palatális magánhangzó miatt (ősvog. *ë) nem fogadható el. \
