Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3

<3 GULYA JÁNOS 124. A leggyakrabban előforduló tőtípusok a magán-(= V) és a mássalhangzók (= C) eloszlása alapján: (a típus sémája) (mintaszó) (a típus gyakorisága százalékban) a) e gy mássalhangzós tövű főnevek CVC kat 'ház' 38% CVCVC läjam 'fejsze' 22 VC oy 'fej' / 4 CVCCVC soymat 'nyírfa' 4 b) k é t mássalhangzós tövű főnevek CVCC jatjk 'víz' 4% VCC ämp 'kutya' 1 c) magánhangzós tövű főnevek CVCV weli 'rénszarvas' 8% CVCCV lärjki 'mókus' 4 VCV iki 'öregember' 3 i A főnevek számviszonyai és jelölésük 125. A főneveknek három számuk van: egyes, kettős és többes szám. 126. Az egyes szám jelöletlen, zéro-morféma fejezi ki. 127a. A kettős szám jele: -yanl-yân; hasonulással -kani-kan. Például: weli 'rénszarvas': weliyan 'rénszarvasok (ktsz.)', kul 'hal': kulyên 'halak (ktsz.)'; juy 'fa': jukkán '(két) fa', kat 'ház': katkan '(két) ház' stb. 127b. Kettős szám használatos ha a) a beszéd két egynemű dologról (tárgyról) szól (pl. weliydn '[két"| rénszarvas' stb.), vagy ha b) két egymástól különböző dolog között a beszélő számára valamely belső összefüggés van (pl. im-ydn ik-kdn 'férj és feleség' stb.) 128. A többes szám jele -t, mely a magánhangzóra, valamint az l, l, l, n, n, n, r és j mássalhangzóra végződő szótövekhez közvetlenül kapcsolódik. Egyéb esetekben a többes szám jele: -atf-dt, illetőleg hasonulással: -Ï. Például: kar 'mozsár': kart 'mozsarak'; al 'év': alt 'évek'; köt 'kéz': kötdt 'kezek'; 6ow 'vminek a fele': 6owat 'felek'; wäl'vessző'; wäl'if'vesszők' stb. 129. Az -al-a magánhangzóra végződő tövek szóvégen levő magánhangzójának a számjelek előtti viselkedéséről 1. 122 b. (A szótári részben — ha módunk van rá — a főnevek kettős- és többesszámi alakját zárójelben megadjuk.) A főnévragok (végződések) és funkcióik 130. A főnévragok a főnév különböző mondatbeli viszonyok kifejezésére való használatának a jelölésére szolgálnak. A főnév a mondatban lehet A) alany, B) tárgy, G) határozó, D) jelző ós E) állítmány. 131. A főnévhez járuló ragok alakjuk szerint nagyobbrészt mássalhangzós, kisebbrészt magánhangzós kezdetűek, illetve pusztán egy magánvagy mássalhangzóból állnak. A ragnak a tőhöz való illeszkedése során részben