Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)
Tanulmányok - Lőrincz Jenő: Károly Sándor, A Bécsi Kódex nyelvtana szótárszerű feldolgozásban. Morfológiai rész 468
468 ISMEETETÉSEK — SZEMLE ejtik egyik vagy másik fonémát. Nem világos például az üö, uo (müö, éilossuo) diftongusok ejtése. Nem elég, amit az előszóban az n-ről olvasunk, hogy ti. az ii nem hosszú magánhangzót, hanem diftongust jelöl, pl. mie unahiin (5. 1.). A karjalai szövegek után közli a szerző pontos, lehetőleg szószerinti orosz fordításukat. A kötet végén kapjuk a Kalinini Járás térképét. MAKAROV könyve jelentős, mert szövegeinek egy része egy olyan nyelvjárást is megszólaltat, amelyből eddig nem jelent meg tudományos publikáció, és érdekes azért, mert képet ad a karjalaiak költészetéről, szellemi és anyagi kultúrájáról. SZABÓ LÁSZLÓ Északi csillagok alatt (A finn irodalom ajánló bibliográfiája.) összeállította Szász Levente. Budapest, 1964. A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár kiadása. 134 1. Ennek a szép kiállítású kötetnek az a célja, hogy a magyar nyelven is olvasható finn szépirodalmi művek, valamint a Finnországra vonatkozó ismeretterjesztő könyvanyag feltárásával tájékozódási lehetőséget biztosítson olvasók és könyvtárosok számára. Egy ilyen vademecumnak a kiadása feltétlen indokolt, hiszen ezen a területen két évtizede nem kaptunk könyvészeti kalauzt. SZÁSZ LEVENTE tehát hasznos munkát végzett összeállításával. A könyv a finn irodalom történetének vázlatos ismertetésével kezdődik (5 — 10), aztán a Kalevalát és az eposzra vonatkozó magyar nyelvű irodalmat ismerteti (11—15), majd irodalomtörténeti portrékat közöl nagy finn írókról: Kivi, Aho, Järnefelt, Lassila, Linnankoski, Kyösti, A. Järventaus, Sillanpää, Karhumäki, M. Waltari, Larni, Sinervo (16—98) es V. Linna (102 — 104), továbbá finn költőkkel és fordítóikkal ismertet meg (99 — 101). Bemutat a kötet összeállítója néhány ismeretterjesztő művet, érthetetlen módon elfelejtkezik azonban Kodolányi János meg Papp István munkájáról. Nagyon helyeseljük, hogy nem mellőzi a nyelvkönyveket (119 — 120). Végül felsorolja a magyar nyelven önállóan megjelent finn szépirodalmi müveket, több mint ötven tételt (123 — 125). Név- és címmutató zárja a kötetet, melybe kis pótlást is toldott az összeállító, mivel anyagának gyűjtését 1963. augusztus 31-én zárta le, viszont ugyanezen év második felében több finnből fordított szépirodalmi mű jelent meg. SZÁSZ LEVENTE csak „ajánló" bibliográfiát ad, mégis megemlítjük, hogy néhány fontosabb mű kimaradt, így többek közt a következők: Uráli dalok (1939, Bán Aladár fordítása), a Világirodalmi Antológia finn fordításai (1956 és 1962), az irodalomtörténeti jelentőségű Finn népmesék c. füzetecske (Pest 1856), a Kalevala némely régebbi kiadása, a Hold-szép leány meg a vízikirály c. gyűjtemény finn meséi (1960), Aho több műve, Järventaus két regénye, Eino Leino balladáskötete (1939), Suonio prózakölteményei (1882) és Maila Talvio A darvak c. regénye (1937). Teljesebb bibliográfiát publikált később, 1966-ban, Kozocsa Sándor és Radó György Az uráli népek történelme és műveltsége c. munkában (132—139. 1.). A jól használható és ügyes kötetet örömmel köszöntjük. ERDŐDI JÓZSEF A Bécsi Kódex nyelvtana szótárszerű feldolgozásban Morfológiai rész Szerkesztette Károly Sándor. Budapest 1965. Akadémiai Kiadó. 249 1. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében KÁROLY SÁNDOR vezetésével és jórészt az ő munkájával, H. BOTTYÁNFFY ÉVA és P. HÍDVÉGI ANDREA, valamint mások közreműködésével egy magyar nyelvemlék igen magas elméleti szinten átgondolt, egészében is és részleteiben is sok óját tartalmazó nyelvtani, közelebbről (illetőleg egyelőre) morfológiai feldolgozása készült el. A mű értékelését megelőzően célszerű megismerkednünk létrejöttének körülményeivel ós tartalmával. ,,A könyv rövid története" című bevezető fejezetben (7—9. lap) tudomást szerzünk arról, hogy nyelvi anyagának gyűjtése 1952-ben kezdődött, a Nyelvtörténeti Adattár