Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Lakó György: Utószó Reguly osztják hagyatékának befejező kötetéhez 462

462 ISMERTETÉSEK -*- SZEMLE ellentétezésre a hangok hosszúságát. Magyar nyelvészet szempontjából nagyon tanulságosnak ígérkezik J. PERROT bevezető tanulmánya: Préverbes et aspect en Hongrois (I, 54 kk.), amelynek folytatását ígérik. V. KALLIOINEN cikke (Les fonctions de l'intonation et la phrase interrogative en finnois II, 107 kk.) a finn kérdőmondat intonációs típusait vizsgálja. — Az uráli rokonságot vagy legalábbis valamilyen uráli réteget próbál a mexikói huave-törzs nyelvében kimutatni K. BOUDA Huavestudien c. tanulmányában (I, 18—28 és II, 167—75). Szerinte a huavék a Behring-szoroson át jutottak Amerikába, és Ázsiából hozták magukkal annakidején az uráli elemeket. Urálinak veszi nemcsak a finnugor és a szamojéd, hanem a,jukagir, gilják, kamcsadál stb. nyelveket is. Mintegy másfélszáz egyeztetésének javarésze az említett nyelvek közül csak egy-egyből tartalmaz javasolt megfelelőt. — A többektől uráli nyelvnek tartott jukagir igeragozásáról írt tanulmányt e nyelv egyik legjobb szakembere, O. G. TAILLEUR (La flexion verbale personnelle en youkaghir II, 67—88). Egyben felhívja a figyelmet a jukagir és a finnugor nyelvekben található strukturális egyezésekre és közös morfóma-elemekre. 2. Történelem. Két nagyobb tanulmányt találhatunk a folyóiratban a magyar történelem tárgyköréből, A. DUCELLIER: Les sources byzantines et l'apparition des Hongrois en Europe (I, 29 —53) és J. BERENGER: Le droit d'état hongrois dans la seconde moitié du XVIIe siècle (II, 135—66). Az előbbi a honfoglalás előtti évtizedek magyar történetét foglalja össze a bizánci források alapján, a második pedig a magyar nemességnek a Habsburgok ellen vívott alkotmányjogi harcait elemzi a XVII. sz. második felében. Bár egyik cikk sem módosítja lényegesen általános képünket az illető korokról, számos érdekes, kevéssé ismert adattal bővíti ismereteinket. — Talán a történelmi cikkek közé lehet még besorolni ANNA ZALCMAN cikkét is a finnországi lappok beolvadásának kérdéséről (L'intégration des Lapons dans la société finlandaise [II, 89—96]). 3. Néprajz és zenetörténet. MOLNÁR— FRID: Hommage à Zoltán Kodály (I, 66—9), J. GERGELY: Zoltán Kodály et la conscience musicale de son pays (II, 13 —33), G. LÜKŐ: Vestiges indo-européens dans le folklore musical des peuples finno-ougriens (II, 35—66), L. VARGYAS: Bases linguistiques du rythme du vers hongrois (II, 123 —33). 4. Ismertetések és beszámolók. Hajdú Péter, Finnugor népek és nyelvek c. könyvét G. ROHAN-CSERMÁK, a budapesti finnugor kongresszus kiadványát O. G. TAILLEUR ismerteti. Az elmúlt évben Helsinkiben megtartott második finnugor kongresszusról GERGELY, PERROT és ROHAN-CSERMÁK, a debreceni magyar művelődési tanfolyamról pedig D. MICHAELI számol be. A folyóiratot az első számban ANDRÉ MIRAMBEL professzor mutatja' be az olvasóközönségnek. A szerkesztőbizottság tagjai élén találjuk AURÉLIEN SAUVAGEOT-Î, a finnugor nyelvtudomány legkiemelkedőbb művelő jót, számos értékes könyv és cikk szerzőjét. További tagjai: J. PERROT, J. GERGELY, V. KALLIOINEN, A. M. ROUSSELOT, V. LINNUSTE, O. G. TAILLEUR, B. BOIRON, A. KOKKO-ZALCMAN. A folyóirat „comité de patronage"-ába számos magyar, finn, szovjet, svéd és amerikai tudós tartozik. Ízléses külsőben, szép nyomással, jó papiroson jelent meg. Emblémája a finn kantele és a magyar pásztorkürt. Az új finnugor folyóiratnak sok sikert kívánunk tudományszakunk további felvirágoztatásában. KÁLMÁN BÉLA Utószó Reguly osztják hagyatékának befejező kötetéhez REGULY A. és PÁPAY J. hagyatéka. III. kötet (2. füzet). ZSIRAI M. hagyatékának felhasználásával közzéteszi FOKOS DÁVID. Budapest, 1965. Akadémiai Kiadó. Reguly-Könyvtár 4. 414 1. 1965-ben, kereken 120 évvel ezelőtt fejezte be REGULY ANTAL osztjákföldi anyag* gyűjtő munkáját, 60 éve jelent meg PÁPAY JÓZSEF érdeméből Reguly gyűjtésének első kötete: az Osztják Népköltési Gyűjtemény, 10 óv telt el azóta, hogy elhunyt ZSIRAI MIKLÓS, a Reguly-hagyaték egyik nagyérdemű gondozója. Ezek az évszámok és évfordulók jutottak eszembe akkor, amikor az elmúlt évben azt jelentettem a Nyelvtudományi Társaság Finnugor Szakosztályának október 26-án tartott ülésén, hogy REGULY osztják gyűjtésének a kiadása befejeződött: a viszontagságos sorsú hagyaték utolsó kötete is elhagyta a sajtót. A Reguly-Könyvtár előző kötetének, az Osztják (Chanti) Hősénekek III. kötete 1. füzetének megjelenéséről annak idején ERDÉLYI ISTVÁN számolt be folyóiratunkban (NyK. LXV, 1963: 482 — 3). FOKOS DÁviDot illeti a dicséret érte, hogy a III. kötet 1.