Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3

Vahi osztják nyelv tanulmány ok (Második közlemény)* Névszók A főnév A f őnévalkot ás 117. Két formája van: a szóképzés és a szóösszetétel. A szóképzés 117a. A produktív képzők száma viszonylag csekély. Az alábbiakban — gyakoriságuk sorrendjében — felsoroljuk a leginkább használatos névszóképzőket. A) Denominális névszóképzők: -dXil-ali: kicsinyítő képző (a leggyakoribb élő képző). Pl. kulal'i 'halacska' (kul 'hal'), nipikäli 'könyvecske' (nipik 'könyv'), öyöli 'leányka' (öyi 'leány') stb. -säl-sa (+ a ktsz., vagy a tbsz. jele): gyűjtőnévképző (anyagomban csak rokonságnevekkel fordul elő). Pl. pysäydn 'apa a fiával' (py 'apa'), pysät 'apa a fiaival' (tbsz.), ât'isaydn 'bátyák' (ktsz.), őXisat 'bátyák' (tbsz.); ds(s)äjdysät 'család' (ds 'anya', py 'apa'). -i. Pl. köeki 'kard, szablya' (vö. köfoy 'kés') stb. Minden bizonnyal képző a rokonságnevek -i/-i eleme: äfi 'báty', äni 'idősebb leánytestvér', dr\ki 'anya', iki 'öreg; nagyapa', imi 'öregasszony', kaki 'fiatalabb fiútestvér', öyi 'vki leánya; kisleány' stb. -as. Pl. köras 'alak, forma' (kör 'kép') stb. -at. Pl. köyaí 'hosszúság, hossz' (koy 'hosszú') stb. Egy szóban a kettős szám jelének képző funkciója van: jakkSn 'házaspár (jay 'emberek, nép'). B) Deverbális névszóképzők: -wdsl-wds. Pl. çoyilwds 'sivítás, fütyülés' (çoyil- 'fütyül, zúg') stb. -WS9. Pl. larjkiwsê 'temető' (vö. KARJ.—Torv. l'arjkis ua.) stb. -dw/-§w. Pl. dntdw 'öv; szíj' (dnt- 'felölt)'; rorjkintdw 'kolomp (a tehén nyakán)' (vö. TYERJ. rorjkisdlta 'zeng, cseng' [pl. csengetyű]) stb. -§s. Pl. namd8 'ész; értelem' (TYERJ. nomía 'emlékezik') stb. -i. Pl. káli 'a halott; holttest' (kâla- 'meghal') stb. Szóösszetétel 117b. A szóösszetételeket legcélszerűbb az előtag szófaji hovatartozása szerint osztályoznunk. Ez alól kivételt csak néhány olyan összetétel képez, melynek utótagja valamely „képző-szerű" névszó. *Az első közleményt 1. NyK. LXVII, 181-216. 1*