Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)
Tanulmányok - Kelemen József: Lyukkártyarendszerű adatgyűjtés és feldolgozás a nyelvtudományban 343
LYUKKÁBTYARENDSZEItü ADATGYŰJTÉS ÉS FELDOLGOZÁS A NYELVTUDOMÁNYBAN 377 nem helytálló, ha a jövőben elvégzendő nagy méretű feladatok megoldása szempontjából nézzük és sokévi teljesítmény egeszéhez viszonyítjuk a beruházás összegét. 20.8. Másik súlyos kifogás a gépek ellen az, hogy azok működtetéséhez sok emberre lesz szükség. De ez az ellenvetés is veszít jelentőségéből, ha ahhoz a nagyméretű és sokrétű feladathoz viszonyítjuk, amit az ilyen jellegű kutatásoktól várunk és joggal várhatunk. A vázlatosan érintett sokféle munka egyes részeinek gépi végzésével anyagilag is megtérül az a befektetés, amit a géppark ára és üzemeltetése s a gépparkot foglalkoztató személyzet fizetése összegszerűen jelent. Pedig a pénzbeli megtakarításnál jóval többet jelent, hogy nagyméretű munkák belátható időn belül elkészülnek és tervszerűen gyűjtött és megbízhatóan rendezett állapotban állnak a műveket megalkotó kutatók rendelkezésére. 20.9. Végül kétségtelen, hogy a nálunk használt lyukkártyagépek betűkészlete, írása nem kielégítő, de nem nyugodhatunk bele abba, hogy a kísérleti szakaszon túl, végleges adatfeldolgozásra a technika mai fejlettségi fokán ne olyan géppark álljon az Akadémia rendelkezésére, amely alkalmas a mai magyar helyesírás szokásos betűivel és jeleivel va ló szövegírásra. 21. Engedjék meg, hogy röviden áttekintsem, mi történt eddig a gépesítés terén nálunk. 21.1. Az első lépés néhány idevágó tárgyú ismertetés volt (SZÉPE GY.: I. OK. 19'[1962]. 364—6; RUZSICZKY É. idézett referátuma: Általános nyelvészeti tanulmányok II. [1962/4.] 253 — 61.). 21.2. A Magyar Tudományos Akadémia I. Osztályának megkeresésére Intézetünk igazgatósága 1963-ban engem bízott meg a nyelvészeti kutatások részleges gépesítésének előkészítésével. Még ez év májusában előkészítettem egy kisebb szójegyzéket az ErtSz. címszóanyagából, s kijelöltem egyes szavakat folyamatos szövegből, hogy a lyukkártyáknak a szótári elemző munkában és valamely szöveg szavainak összegyűjtésében való használhatóságáról meggyőződhessünk. A kísérlet eredménye pozitív volt. Ennek alapján 1963-ban és 1964-ben több javaslatot készítettem ebben a tárgyban; ezeknek egy részét Intézetünk dolgozóival szűkebb körű megbeszélésen vitattuk meg: ezen elsősorban a szótári tervmunkák vezetői vettek részt. Egyik javaslatot 1963. július 8-án az Akadémia I. Osztálya is megvitatta és támogatásáról biztosította a tervezett munkálatokat. 1963. szeptemberében összeállítottam az ideiglenes lyukkártyatervet a folyamatos szövegekből való szó- és morfémagyűjtéshez, valamint a szótárak elemzéséhez. (Ennek egyik másolatát tájékoztatóul közöltem Papp Ferenccel is.) Ezzel párhuzamosan elkészítettem a folyamatos szöveg átírásának, lyukkártyára vitelének kódját a HoLLERiTH-rendszerű lyukkártyáknak nálunk használatos betűjelölésére való tekintettel. Ennek másolatát szintén közöltem Papp Ferenccel és debreceni munkatársaival. Előkészítettem Móricz Zsigmond egyik Csibe-novellájának (Csibe. 1936/55. ÖM. Elb. VI, 506 — 16) lyukkártyákra vitelét (1963. IX. 29). A kódolás szempontjait Dénes Józseffel és a Statisztikai Hivatal egyik szakemberével, Karsai Istvánnal megvitattam és a Statisztikai Hivatal gépparkjának adottságaihoz alkalmaztam (1964. május). De az anyag lyukkártyákra vitelére mindeddig nem kerülhetett sor. Részint anyagi okok miatt, részint a gépek kapacitásának más munkák részére való igénybevétele miatt.
