Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)
Tanulmányok - Kelemen József: Lyukkártyarendszerű adatgyűjtés és feldolgozás a nyelvtudományban 343
LYUKKÁRTYABENDSZERŰ ADATGYŰJTÉS ÉS FELDOLGOZÁS A SYELVTUDOMA3STYBAÎÎ 375 vételével is (pl. Szenczi Molnár Albert, Baróti Szabó Dávid, Czuczor Gergely, Fogarasi János). 19.9. Gépi adatfeldolgozással lehetőség nyílik olyan jellegű vizsgálatokra is, hogy egy-egy nyelvtaníró nyelvtani rendszerezése hogyan viszonylik ahhoz a nyelvtani képhez, amely szöveges műveinek nyelvhasználatában jelentkezik (pl. Szenczi Molnár Albert, Verseghy Ferenc, Révai Miklós, Fogarasi János). 19.10. Nagyméretű kollektív munkák (pl. tudományos igényű nagyszótárak, nagy nyelvtanok) készítésében nemcsak az anyag összegyűjtésében és az összegyűjtött anyag rendezésében hasznosíthatók jól a lyukkártyarendszerű gépek, hanem a mű szerkesztése közben is, pl. a megoldandó kérdésekkel rokon jelenségek összegyűjtésére, a már elkészült részletekben alkalmazott megoldási módok nyilvántartására és rendszerbe foglalására; szótári munkában, ezenkívül a címszókiválasztás előkészítésére, illetőleg elvszerűbbé tételére stb. A gépi adatrendezésnek szerkesztés közben való hasznosítását megkezdték pl. a Mai Német Nyelv Szótára (Wörterbuch der Deutschen Gegenwartssprache) szerkesztőségében. Irodalom: KLAPPENBACH, R., L'emploi des Cartes perforées dans le dictionnaire de [la] Langue Allemande Contemporaine. CL IL [1960/1.], 87-92. BLTJMRICH, M. —TELLENBACH, E., Die Anwendung von Lochkarten im Wörterbuch der Deutschen Gegenwartssprache. FLP 4. [1962], 88-93. RUZSICZKY É., Az elektromechanikus adatfeldolgozó gép nyelvtudományi alkalmazásának néhány kérdéséről. 5. A lyukkártyamódszer alkalmazása a lexikográfiában. Ált. nyelvészeti tanulmányok. II. [1962/4.], 258-60. KELEMEN J., i. h. 47—50. Kezdeményezésük megmutatta, hogy az út járható: a szótár szerkesztése közben szerzett tapasztalatok, megoldási módok, analóg esetek gépi úton gyorsan és megbízhatóan összegyűjthetők, és a szerkesztés további folyamán jól hasznosíthatók. De helyes kezdeményezésük tovább fejleszthető, ők ugyanis megálltak a gépesítésben a lyukkártyák bizonyos szempontok szerint való rendezésénél, az elrendezett lyukkártyák adatait már gépírónők gépelik külön jegyzékbe, s ez lassítja a szerkesztés egyes munkameneteit. Ha numerikus rendszerű géppark helyett alfanumerikus gépparkon végezzük el a szerkesztés közben szükségessé váló rendezői munkákat, akkor a jegyzékbe foglalást is táblázó gépen végeztethetjük el, s ez gyorsítja mind a rendezés további műveleteit, mind a szükséges jegyzékek elkészítését, akár több példányban való elkészítését is. 19.11. Mindezek alapján kétségtelenül megállapíthatónak tartom, hogy a lyukkártyarendszerű adatfeldolgozás egyik legfőbb előnye az alkotó tudós szellemi energiájának nagymértékben való felszabadítása az idegkimerítő mechanikus munkák egész sorának nyűge alól, s ezzel alkotó erejének a tulajdonképpeni tudományos kérdésekre való összpontosításában egyik legmegbízhatóbb támogatója. A gép sohasem lesz ura az alkotó tudósnak, csak sokoldalúan felhasználható engedelmes szolgája. Jól tudjuk, hogy az igazi tudós anyaggyűjtés közben is gondolkodik, érleli gondolatait, de az is kétségtelen, hogy az anyaggyűjtéssel és rendezéssel járó megfeszített figyelés, az ezzel járó elfásulás, kimerülés gátolja is gondo-