Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)
Tanulmányok - Antal László: A jelentés kérdései 279
A JELENTÉS KÉRDÉSEI 317 sem tudta, mert ehhez már ki kellett volna lépnie a denotátumok világába, azaz el kellett volna hagynia a nyelvet. Sajátos helyetben vannak — e tekintetben — az ún. szólásmondások, íme egy magyar példa: Csütörtököt mondani. Szóról szóra: To say a Thursday. Átvitt értelemben azt jelenti, hogy 'meghiúsulni, nem sikerülni'. Mármost felvetődik a kérdés, hogy a csütörtököt mondani kifejezésnek a jelentése az, hogy 'meghiúsulni' ? Nem inkább arról van-e szó, hogy ez sajátos denotátuma ? Általában hajlanánk annak feltételezésére, hogy míg egy szólásmondásban az alkotó morfémák önállósága nem homályosodott el, addig a „képes értelem" nem a jelentése az illető morfóma sornak, hanem a denotátuma. A mondat összjelentése tehát levezethető az alkotó morfémák részjelentéseiből. Az, ami nem vezethető le az alkotó morfémák saját jelentéséből, az, ami sokszor mint elemez hetetlen egész áll szemben a mondattal, mint egésszel, nos az nem a jelentése a mondatnak, hanem a denotátuma. A denotátum természetesen csak a nyelvtudomány szempontjából elemezhetetlen — más tudományok szempontjából éppen úgy elemezhető, ahogy mi a mondat jelentését tudjuk elemezni. 3. Az előző pontban egyértelműen arra a megállapításra jutottunk, hogy a nyelvben a morfémák a jelek; ami több morfémából áll, legyen az szó vagy mondat, nos az nem lehet egy jel, az per definicionem jelek kapcsolata lehet csak. Ennek a felismerésnek a fényében érintenünk kell egy állítólagos különbséget, amely a nyelv és egyéb jelrendszerek között állna fenn, egy olyan különbséget, amelynek bevezetése BÜHLER nevéhez fűződik.14 BÜHLER, a matrózok zászló-nyelvének meg az emberi nyelvnek az összehasonlítása alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy az emberi nyelv kétosztályos jelrendszer, szemben más jelrendszerekkel, amelyek egy osztályosak. Mit értett BÜHLER ezen a különbségen? Nézzük a matrózok zászló-nyelvét. Ebben a nyelvben ilyen kifejezések vannak: • O À = Van távirat számomra? O • A = Nincsen.15 Mármost — állította BÜHLER — az imént idézett zászló-mondatra az jellemző, hogy azokban az egyes szavaknak, azaz zászlóknak nincs jelentése, csak az együttesüknek, a kombinációjuknak. Ezzel szemben az emberi nyelv mondataiban a szavaknak is van saját jelentésük, meg a mondatoknak is van összjelentése. Ezért kétosztályos jelrendszer a nyelv, szemben az egyosztályos zászló-nyelvvel. BÜHLER eme megkülönböztetése alapvetően és egyértelműen téves. Miért? Azért, mert az egyes zászlók, ha már a hasonlatnál maradunk, nem szavak, hanem fonémák. Amiként a b, o és y fonémának nincs saját jelentése, csak az együttesüknek (boy), ugyanúgy a •, O vagy A zászlónak sincs saját jelentése, csak a kombinációjuknak van. Ebből viszont egyértelműen következik, hogy az egyes zászlók nem szavai a zászló-nyelvnek, csak fonémái. Sa []OA ilhODA stb. kombinációk nem mondatok, hanem szavak. A BÜHLER által hangoztatott különbséget egyébként a modern információelmélet sem erősítette meg. 14 BÜHLER, K., Sprachtheorie, 72. 1. 15 BÜHLER: i. m. 71. 1.
