Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)
Tanulmányok - Vászolyi Erik: cirill 184
ISMERTETÉSEK — SZEMLE 185 nyokat 1946—56-ig (NyK. LIX, 226 — 33), zűrjén és votják kiadványokat 1946 —56-ig (NyK. LX, 253 — 61), a mordvin kiadványokat 1920—61-ig (NyK. LXV, 219-26). Ezeknek nyomán mutatjuk be most a Szovjet Tudományos Akadémia zűrjén kutatóintézetének föntebb jelzett című történettudományi és filológiai közlönyét. A zűrjén autonóm köztársaság fővárosában, Sziktivkarban működő akadémiai kutató csoport 1948-ban indított új kiadványsorozatot szerija lingviszticseszkaja címmel (korábban egyetlen közlönyük a Trudi Komi filiala AN SZSZSZR volt, s ebben jelent meg hébe-hóba egy-egy nyelvészeti dolgozat). Az orosz nyelven megjelenő sorozatból eddig hozzánk az 1 — 8. kötet jutott el (1948 — 63). I. kötet (1948) A zűrjén lingviszticseszkaja szerija első kötete még nem folyóirat volt, hanem egy zűrjén—orosz szótár. A mintegy tízezer szócikket tartalmazó mű 1942 — 47-ig készült, függelékként D. V. BUBRIH akadémikus írt hozzá rövidke zűrjén nyelvtani vázlatot. A nógyezres példányszám már röviddel a kibocsátás után könyvészeti ritkasággá tette a kis szótárt, ma pedig, elsősorban az 1961-ben megjelent pompás LITKIN—KOLEGOVA— TYIMUSEV szerkesztette nagy zűrjén—orosz szótár után (ism.: NyK. LXIV, 238 kk.) immáron az idő is túlhaladott rajta, s hovatovább csak a tudománytörténet fogja számontartani. II. kötet (1952) A sorozat második kötete tartalmilag is, címében is módosult. A cikkgyűjteménnyé változott füzetke a Lingviszticseszkij szbomyik feliratot viselte, és ehhez a megjelöléshez híven az alábbi nyelvészeti, illetve folklorisztikai dolgozatokat közölte: { 1. A. C. Cudopoe, CnHTaKCHMecKHe H jieKCHKO-ceMaHTHnecKHe tfpopMbi Bbipawemw rjiarojibHoro BHßa B KOMH «3biKe [Az igei aspektus kifejezésének szintaktikai és lexikoszemantikai formái a zűrjén nyelvben] A témát később részletesen, átfogóbban kifejtette egyrészt a zűrjén akadémiai nyelvtan1 (221 kk.), másrészt B. A. SZEREBRENNYIKOV igemonográfiája2 (86 — 107). Vö. még A. KÖVESI MAGDA, A permi nyelvek ősi képzői. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. 191 kk. 2. E. r. Muófceea, O 3HaneHHH cy(})(})HKCa -öcb [Az -ős toldalék jelentése] A cikkel részletesen foglalkozik KÖVESI i. m. 326 kk. 3. B. A. Copeauëea, HeKOTOpbie (fJOHeTHHecKne H Mop^ojiorHHeCKHe ocoöeHHOCTH BepxHe-BamcKoro roßopa ynopCKoro #najieKTa [Az udorai tájnyelvterület felső-vaskai nyelvjárásának néhány hangtani és alaktani jellegzetessége] A kitűnő zűrjén nyelvjáráskutató 1948-ban és 1949-ben a Felső-Vaska mentének öt falvában {Vendinga, Myka, Qeorgijevo, Ostrovo és Loptjuga) két alkalommal végzett gyűjtést. Az udorai nyelvjárásról eladdig FOKOS-FUCHS, WICHMANN és LITKIN professzorok jóvoltából voltak ismereteink. SZORVACSOVA szerény című dolgozata remek áttekintést nyújt az udorai nyelvjárásterület egy kevéssé ismert, korábban nem kutatott, jellegzetes részéről, amelyet alapvető ismérvei az udoraihoz kapcsolnak, egyes fonetikai és morfológiai jellemzői azonban elkülönítenek a nyelvjárásterület egészén belül. 4. T. H. 0poAoea, HMeHHbie KaTeropHH BepxHe-BbíMCKHx roBopoB ceBepHuro ÄHajieicra KOMH ÍI3bIKa [A zűrjén nyelv északi nyelv járásterületéhez tartozó felső-vimi nyelvjárások névszókategóriái] A cikk valójában nem a címében jelzett témáról értekezik, hanem a (felső-)vimi nyelvjárás(ok) meglehetősen általánosságban mozgó, kurta jellemzését nyújtja, amelyet 1 CoBpeMeHHbiií KOMH H3biK. CbiKTbiBKap, 1955. Rövidítése a továbbiakban: Szovr. 2 KaTeropHH BpeMeHH H BHfla B (J)HHHO-yropCKHx H3MKax nepMCKOH H BOJI>KCKOH rpynn. MocKBa, 1960.
