Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Voigt Vilmos: Studia Fennica 173

ISMERTETÉSEK y* SZEMLE 173 linguistica texts published in this cöuntry does more than mention in passing the names of those scholars — other than Bloomfiled — who first formulatéd and clarified the principles of structuralism. And because linguistics h a s come to mean so e X c 1 u s i v e 1 y »str u c t u r a 1 linguistics«, the origins and the theoretical basis of comparative linguistics are oft en treated most cursorHy. The fact thatthe one would h a v e been impossible w i t hout the o t h er is scarcely suggeste d." (A ritkításokat én végeztem. — F.-K. F.) A 19. „Linguistic Institute" színhelye ez év nyarán a Los Angeles-i egyetem lesz. Programja igen gazdagnak ígérkezik, s minden bizonnyal előbbre fogja vinni az időszerű nyelvtudományi kérdések tisztázásának az ügyét. FABRICIUS-KOVÁCS FERENC %• Studia Fennica Revue de Linguistique et d'Ethnologie Finnoises. I—XI. Helsinki 1933 — 1933-ban indították meg a helsinki egyetem akkori docensei, a folklorista HAAVIO és a nyelvész PENTTILÄ a finn nyelvtudomány, folklorisztika és tárgyi néprajz nemzetözi orgánumának, a Studia Fennica-n&k a sorozatát. A folyóiratból eddig. 11 kötet lent meg. Ezek nagymértékben növelték a nemzetközi tudományosság számára a finn tatásokba való betekintés lehetőségét. Már kezdettől fogva arra törekedtek a szerkesztők, hogy mind szakcikkekkel, mind pedig tájékoztató jellegű összefoglalásokkal világos képet adjanak a finn irányzatok eredményeiről. A második kötettől kezdődően könyvismertetéseket is közölnek, de csak finnül megjelent művekről. A harmadik kötetben találunk először éves nyelvtudományi-néprajzi bibliográfiát. Eddig 7 ízben jelent meg ilyen, összefoglalás, minden esetben SULO HALTSONEN tollából (a III. kötet: 1935 — 36-ról; a IV. kötet 1937—38-ról, az V. kötet: 1939 —44-ről, a VI. kötet: 1945 —49-ről; a VII. kötet: 1950—54-ről; a IX. kötet: 1955 —58-ról; a X. kötet: 1959 —61-ről). Más természetű bibliográfiai összefoglalások is olvashatók az egyes kötetekben. (VII.: beszámoló a helsinki egyetem folklór tanszékének tevékenységéről 1947 —1954 között; IX.: ugyanilyen beszámoló az 1955 — 58. évről; X.: 1959 — 61. évről; a VIII. kötetben HAAVIO akadémikus 1959-ig írott műveinek teljes bibliográfiája, a XI. kötetben KAARLE KROHN bibliográfia; a IX. kötetben beszámoló a turkui egyetemen 1955 — 59 között folyt tárgyi néprajzi oktatásról.) Eddig három alkalommal jelent meg különszám. Az 1956-ban kiadott VII. kötet a Finn Irodalmi Társaság (Suomalaisen Kirjallisuuden Seura) megalakulásának 125. évfordulójára jelent meg. 1959 januárjában az akkor 60 éves HAAVIO tanulmányaiból válogatott emlékkönyv formájában jelent meg a VIII. kötet (Essais folkloriques par MARTTI HAAVIO), a XI. kötet pedig 1964-ben KAARIÍE KROHN születésének századik évfordulójára látott napvilágot. Ez utóbbiban 5 tanulmány foglalkozik a finn iskola hajdani mesterének életével és működésévet. Szinte minden egyes kötetben olvashatunk olyan tanulmányokat, amelyek mind tárgyuknál, mind módszerüknél fogva különleges figyelmet érdemelnek. Ilyenek a szorosabban vett tárgyi néprajz köréből KUSTAA VILKTJNA munkái (I.: a meginduló ,finn nyelvjárási szótár várható néprajzi tanulságai, II.: az igásökör finnországi elterjedése, III.: középkori eredetű lófogatolási eszközök, VI.: a finn népi csipkeverés), E. A. ViRTANENnek a karjalai népi vadászat jogszokásairól (IV.), Toivo VUORELA professzornak a finn húskolbászkészítés kultúrtörténeti hátteréről írott dolgozata (IX.) és más, apróbb tanulmányok. A nem finn anyaggal foglalkozó cikkek közül fontos ÍLMARI MANNiNENnek a szetukéz lakóházakról írott munkája (III.). Ezzel vethetjük össze AIMO TURUNEN cikkét, amelyben a vepsze nép epikus és mitológiai hagyományait mutatja be (III. és VI.). A vezető finn folkloristák közül a legtöbbször HAAVIO nevével találkozunk. Legutóbbi dolgozataiban a lélek megíttltetéséről szóló verses legenda (IX.), illetve a 'locus amoenus'-típusú finn népdalok (X.) eredetének és, rokonságának a kérdéseivel foglalkozott. JOTJKO HAUTALA *