Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Gulya János: Vahi osztják nyelvtanulmányok II. 3

VAHI OSZTJÁK NYELVTANULMÁNYOK II 15 uydna mii ! 'tedd a sapkádat a fejedre !' ; nor\dt äpinnd tdy tuyal 'téged apád ide hozott' ; nor] pdtännd drjkimna mänt l'öydtkdltds 'te miattad anyám engem megszidott'; mä drjkimä räk tusdm 'én anyámnak lisztet hoztam'; nör] oytinoy wäsdy ldyld8 'feletted egy kacsa röpült el'; loy mä äpimnat ropiltêwdl 'ő az én apámmal (együtt) dolgozik'; mä impaylämnä jêsdm 'én a kutyáimmal (ktsz.) jöttem [ide]'; timi mä nipikäm 'ez az én kutyám' stb. A melléknév 151. A melléknév a névszók sajátos csoportja. Legközelebb a főnevekhez állnak mind jelentés, mind alak szempontjából. Ragozásuk során a főnév ragjait veszik fel. Legfőbb jellemzőjük, hogy valamely főnévvel megnevezhető dolog tulajdonságát fejezik ki. 152. Formailag két csoportjuk van: a) a tulajdonképpeni melléknevek és b) a főnévből — ma is élő képzővel — képzett melléknevek. 153. Az alábbiakban felsorolunk néhányat a gyakrabban használt melléknevek közül. A mellékneveket további alcsoportokba végződésük szerint csoportosítottuk. 153a. Tulajdonképpeni melléknevek a) egyszótagúak: mdl 'mély', kol 'kövér, vastag', äj 'kicsi; alacsony,: fiatal', koy 'hosszú; távoli; sokáig tartó (időben)', jdm 'jó' stb. b) kétszótagúak (legnagyobbrészt képzett szók): dtdy wàrêy tälay perdy mördy teldy 'hideg' 'szabad, nyílt [térség]' 'tires' 'idegen; más' 'teljes, egész; ép' 'teli' näyi särjki payi jdmsi jöyli 'fehér' 'világos' 'bal' 'jobb [oldali]' 'hideg' meldk nämdk läsdk jäyldk 'meleg' 'lágy; puha' 'gyenge; erőtlen' 'tarka' afíd end joyd serd 'nagy' 'kövér' 'egyszerű, közönséges" 'erős' ätam tärdm okdm alyim 'rossz; sovány' 'gyors, fürge' 'kis, kicsi' 'régi; ócska' pdytd wdrtd ewdstd 'fekete; piszkos' 'vörös' 'finom' oy§r efdr 'magas' 'derült; fényes' jdldW 'új' moydl 'szabad' [frei] nayalt 'alacsony' äjdmkitdm 'fiatal' (vö. äj 'kis, kicsi') stb.